A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

És SZ()RÍ:SY VÁRMEGYE TÖRTÉNETE. 125
oltalma alá veszi a Mutnoki és Macskási család által szándé-
kolt erdfoglalás ellen. Az igazságos király azonban a nemes-
ség érdekét is megóvta a bol kellett, így tudjuk, bogy Gerlis-
tyei Jakab jajczai al-bánnak Karánsebesben báza volt, mely
házra nézve t Mátyás király 1487. évben minden adó és ille-
ték fizetése alól fölmenté ;
egyszersmind t egyedül a szörényi
bánok vagy al-bánok törvényhatósága alá helyezé ; ennek meg-
felelöleg tudósította Karánsebes biráit, bogy Gerlistyei Jaka-
bot és utódjait birói hatóságuk alól kiveszi. Ezen Gerlistyei
Jakab utóbb, mint szörényi l)án, több évig kitnen szerepelt.
Ez exemtio eléggé tanúsítja, hogy rendszerint a karáusebesi
nemesség száraára is az ottani városi tanács volt az els ható-
ság, és csakugyan a XYll. század közepéig folytonosan ta-
pasztaljuk, hogy a nemesség a városi birtokokra nézve a városi
tanács törvényhatósága alatt állott.
Most már mindiukál)b clevenííl a városnak öntudata, és
azon törekvése, hogy polgárainak fejldését biztosítsa. 1498.
évben Karánsebes polgárságának küldöttjei Sztojka István
biró és vajda, és Nagy Tamás esküdt, a királyi udvarl)an Bu-
dán megfordultak, állítván, hogy k mindig azon szabadságok-
kal éltek, melyek Zsigmond, Mátyás és László király által
Buda városának engedélyeztettek. De, minthogy Karánsebes
versenyzi és más idegenek ezen szokásos szabadságban az
o p p
i d u m t (igy nevezi az oklevél mindig) gyakran sértik,
kérik a felséget, hogy ezen kiváltságokat nekik hitelesen ki-
adatni rendelje. Buda városának tanácsa hivatalos ügyekben
épen jelen lévén, a király annak él szóval meghagyta, hogy
Karánsebos váios (oppiduin) részén! a kért kiváltságokat átírja.
A tanács azt szintén kiváltság alakjában azonnal megtette.
Ez adat megszüntethet mind(ín habozást Karánsehes-
nek alkotitíányos állására nézve; mert noha Karánsebcs löbb
izbon oj)|)idum-nak neveztetik, még is jobban megilleti azt a
civita, s elnevezés, réaziiil a budai városi kiváltságn:»k reá
rnliá/.ásáért, lés/int iiu'rt ennek diplomatikai használata sok-
kal inkái)!) el volt terjedvtí, minisem liogy b(>nne üres, és j(«-
lentéktelen szójátékot láthatnánk.
Azt veszszük észre, hogy az oppiihim jólorni.in a W.
s/ázad bomályábMn elniaiad, és késbb a civilas niajdiuMU