A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

1 44 A SZÖRÉNYI BÁNSÁG
ezen minségben, és midn Munkács várát egyezség folytán
kapta Ferdinándtól, az utóbbinak hiveit felségsértésért bünteti.
Egész Erdély Dobó és Ferdinánd ellen fordult, még a szászok
is követeket küldtek Lúgosra, a rendek által 1556. márczius
13-án helytartóvá nevezett Petrovicshoz, oly kinyilatkoztatás-
sal : hogy
készek János Zsigmondhoz állani, ha ennek az or-
szágba érkezéseiglen, városaikba nem vettetik rség, ha tábor-
szereik birtokában hagyatnak, s ha teljes, tökéletes feledésbe
megyén a múlt. Petrovics kiadta az oklevelet, s Lúgosról Er-
délybe nyomulva, Dévát körül kerítette, Szász-Sebest meg-
szállotta. ^)
Az 1560. évi euyedi országgylésen Gyurkicza László
és testvérei azt kérték, hogy a fejedelmi széken Karánsebes
városának birája és esküttjei ellen hozott itélet a bán által
végrehajtassék.
Midn IL János király a belgrádi táborba indult 1566.
évben, a szász egyetem fényes kíséretet adott melléje. Ez al-
kalommal a visszajö vételben Karánsebest is érinté június 6-án.
A nagy sietség miatt a szászok lovai kidltek, és Nagy Mó-
dostól Pancsováig 8 lovat kellett fogadni, mely bérlésért 6 frt
45 dénárt kellett fizetni. Július 6-án, midn a polgármester két
legjobb hámos lova Karánsebesen rekedt, és a többi ló sem
mehetett tovább, négy lovat fogadtak Lúgostól Karánse-
besre 3 forintért. Karánsebestl Szászvárosra hat lóért 6 frt
24 dénárt. 2)
Azon versenygésben, mely Békés Gáspár és Báthory
István közt Erdély birtokáért kifejldött, a karánsebesiek nem
voltak tétlen nézk. Mert midn Békés Gáspár 1575. Radnót
táján táborba szállt, több furak dandárjain kivül, Karánse-
besrl 300 lovas és 200 gyalog Báthory Istvánhoz csatlako-
zott, kik részint hordozható ágyúkkal, részint kópjákkal, kar-
dokkal és fejszékkel voltak felszerelve. A csata július 10-én
történt meg és vetett véget Békés nagyravágyásának a szent-
páli csatatéren.
Báthory Kristóf halálakor (1589.) fia Zsigmond még
') Szalay : Magy. Tört. IV. 407. lap.
=) B. Jósika cs. Itára, ós Erdélyi Orsz. Emlékek II. 320. 1.