A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

És SZÖRÉNY VÁRMEGYE TÖRTÉNETE. 251
leg erdség — mely azoubau a név tanúsága szerint egy régi
szl helyén terjeszkedik.
A várba vezet utcza még most is Ivuly-utczáuak nevez-
tetik, és fentartja az Ivuly-családnak nevét, mely a hajdani
Szörény megyében birtokos volt, és még a legújabb idben is
Erdélyt lakta.
Városrész Pótok vagy Mahala. Itt is léteztek kertek
és szlk. Ivuly Miklós 35 forintért vette meg 1565. évben
Bachul Miklós e tájon, délrl Peya Demeter telkével határos
szlejét. (L. többet Patak czikk alatt.)
Bokosnicza Borbála 1630. évben a pataki szlhegyen
Fiáth Zsigmondnak egy parlag szlhelyet adott el 30 írtért,
melynek határos szlbirtokosaiként neveztetnek Stephaniga
Miklós, Bobik Miklós és Popka Mihály.
Duma Gáspár 1635. évben feleségére Török Advigára
végrendeletileg hagyta Karánsebesen a kerítésen belül való
házát és a kerítésen kívül való istállóját a kertekkel együtt és
a Carbunari hegyen való szlt, melyet azzal együtt 64 rhe-
nusi forinton vett.
A városterület részét a Plostina is képezhette,*) me-
lyen a kaszálók és rétek léteztek, és a város egy 1652. évi
bizonyítványában csak helynek, nem falunak, vagy predium-
nak neveztetik. (L. Plostina czikk alatt.)
A város eltt terült el a Dumbrevicza nev mezség.
(1581.)
Tekintélyes számmal vannak olyan családok, melyek a
»karánsebesi« melléknévvel éltek, és ezek egyszersmind e vi-
déken vagy birtokosok voltak, vagy hivataluk, és vagyonuk
által befolyást gyakoroltak. Ilyenek :
Garalyscha Jakab, 1381.
Gyui'icsko János de Karansebes 1538. 1537. fia György,
leánya Borbála.
Olasz Konstantin, 1581. neje Annika, leánya Katalin.
Gyurma Antal de Karansebes 1587.
Rácz de Karansebes. Ez már az ujabb idben támadt.
Lugasi János de Karansebes, 1608. lippai várkapitány, Vajda
') Plostina nev hegy van a meliádiai területen.