A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

178 A SZÖRÉNYI BÁNSÁG
Utána következett már 1672. évben Musztafa bég ; en-
nek névjegyében olvassuk: Musztafa Sebes-Lugos mirilivája.
Mint Karánsebes és Lúgos tartományának, és ablioz való
szandsákoknak f gondvisel bégje, Apafi Mihály fejedelemtl
kéri, liogy bizonyos törököket, kik Erdélyben kénest vettek,
és kifosztogattattak, szabadon bocsásson Tornya Péter bar-
minczados kezébl. A bég alatt még mködtek Disder aga,
Ahmet aga, Sznlman aga. Húszéin aga, és 111 aga.
A következ esztendben (1673.) a temesvári pasa kérte
a fejedelemtl, bogy a Karánsebesbl elbujdosott harmincz
vagy negyven jobbágyot, kik Hátszegre szöktek, neki adja ki.
De a fejedelem május 20-án azt felelte a pasának, bogy ba
az utóbbi a dolgot jobban ismerné, ilyent nem követelt volna.
»K aránsebes nem jobbágyokból, banem szabad rendbl álló
volt, mig magyar kézben volt, ilyen állapotban találtatott ak-
kor is lenni, mikor fvezér urunk megbolt atyja Jennek meg-
vételére jött ki hatalmas császárunk parancsolatjából, akkor
bizonyos számú hadakat küldvén az fvezér nagysága Ka-
ránsebesnek megvételére, megígérte hatalmas császárunk ne-
vével az karánsebesieknek, hogy ha vér nélkül az helyet meg-
adják, báutódások nem lészen és békével elbocsáttatnak, min-
den javakkal együtt ; amazok is engedelmesek lévén, hatalmas
császárunk neve alatt való parancsolatnak, feladták Karáu-
sebest s úgy bocsáttattanak el békével, az ki hová akart menni.
Mivel azért az mely szó hatalmas császárunk neve alatt az fvezér
nagysága szájából kiment, hatalmas császárunknak
maga saját szava, ha szintén jobbágyok lettek
volna is a karánsebesiek, az clbocsátás-
k r f e 1 s z a b a d í 1 1 a 1 1 a n a k volna a z j o b b á g y s á g
alól; de az mint kegyelmednek feljebb is megírtuk, azok
vában még jVnei aga volt, májusban, mint karánsebesi föbég szerepel.
(Türök-magyar ÁUamokm. Tár. V. k. 10. és 33. lap.) Nem lehet tehát
1671. év eltt Ali temesvári pasát keresni, kihez Apafi a fennebbi levelet
intézte volna. Miután Haszán temesvári pasa 1671. óv november 13-án
jelentette Apafinak, hogy hivatalát elfoglalta, nem marad egyéb hátra,
mint feltenni, hogy ez évben még Haszán eltt, szintén egy Ali nev te-
mesvári pasa létezett, vagy hogy az idézett török-magyar Okmánytár ki-
adói feltevésének nincs alapja.