A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

526 A SZÖRÉNYI BÁNSÁG
elvette, melyet azután iijra megersített, ^) és valamint Brassót
is, angol balisteusok rizetére bizott.
Miután Wlaiko 1360. évben kezdett Oláliországban kor-
mányozni, kérdés, mikor bírhatta "Wlaiko Szörény várát,
melyben még 136-1. és 1365. évben Koroghy László és Szé-
chenyi Konya voltak együttesen bánok ?
Erre történeti forrásaink meglehets biztos feleletet
adnak. Tudva van ugyanis, hogy László erdélyi vajda, ki
Wlajko oláh vajda megfenyítésére kiindult, nem oly szeren-
csésen harczolt, mint Garai Miklós bán, mert László erdélyi
vajda a fels Jalomica folyó vidékeire érvén, az ottani erdségekben
és mocsárokban megsemmisíttetett, és ez idtl
fogva egész 1376. évig a szörényi bánság az oláhok birtoká-
ban maradt. "Wlajko a báni czímet csakugyan fölvette, és 1368.
1369. és 1372. évi oklevelekben szörényi bánnak nevezi magát.
De e körülmény nem sokat bizonyít, mert közbe Himfy
Benedek is, — 1368. 1371. években volt szörényi bán. Sokkal
inkább vonja magára figyelmünket az, hogy a konstantinápo-
lyi patriarcha egy uj püspökséget alapított Szörényben, a
melynek metropolitájává Anthimot nevezte ki 1370. évben.^)
Anthim különben érseki székét Szörénybl Eimnikba helyezte
át, mely utóbbi azért még soká Uj-Szörénynek neveztetett. ^)
Minthogy már 1246. évben állott itt fenn magyar püspökség,
bizony nem a király beleegyezésével történhetett, hogy — a
talán idközben megsznt róm. kath. püspökség helyébe, Kon-
stantinápolyról egy uj, és pedig keleti vallású püspökség felál-
líttassék. Azon két püspök, kiket Horváth István említ, megint
a katholicismus hivei voltak. Ezek egyike Gergely 1382. év-
ben szörényi és egyszersmind a havaselvi részek püspöke volt,
a másik szintén Gergely, a Thakaró ágból, még csak 1502.
évben fordul el.*) E szerint összesen 5 katholikus, és egy ke-
leti vallású szörényi püspököt ismerünk. (L. L köt. 332. lap.)
') Engel : Gescliiclite der "Walacliei, és Tui-óczj', SdiAvandtner nagy
kiadásában I. 192—193. lap. Roessler : Eománische Studien 301. lap.
-) Ju-ecek : GesclcMe der Bulgaren 327. lap.
=*) Hunnuzaki Eudoxius báró : Fragmeute
maueu. 187. lap.
zur Gescliiclite der Eu-
Tudomáu5'os Gyjtemény 1835. óv IV. köt. 108 — 115. lap, és
utána Nagy Iván : Magyarország családai II. kot. 124. lap.