18.06.2013 Views

A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

118 A SZÖRÉNYI BÁNSÁG<br />

r<strong>és</strong>ek az eredeti oklevél mellett, — mely évszámot nem ismer<br />

— mit sem nyomnak ; kifogáson kivül áll azonban azon tény,<br />

hogy a király ápril 29-én tartózkodott Karánsebesben.<br />

A Kállay család régibb levelei közt valami Sebesvárról<br />

történik említ<strong>és</strong>, melynek TJbul mester volt castellanusa. Semmi<br />

határozott indokunk, hogy ezen Sebesvárt a mai Karánsebesre<br />

vonatkoztassuk, annál kevesbbé, miután tudomásunk szerint a<br />

Kállay család a szörényi <strong>bánság</strong>ban soha sem volt birtokos.<br />

Annyi azonban tény, hogy IV. László király épen akkor, midn<br />

Karánsebesen tartózkodott, István <strong>és</strong> Pál mesternek,<br />

Mihály comes i) fiainak, a leleszi convent kegyúri jogát ado-<br />

mányozza, — a nevezettek a Kállay nemzetségbl valók<br />

voltak.<br />

Róbert Károly király, ki évek hosszú során át Temes-<br />

várott székelt, egy ezen városból 13 18. évben kelt levelével<br />

Péternek sebesi ispánnak rComiti de Sebus, <strong>és</strong> a királyn<br />

tárnokmesterének, a Hevesújvár megyében fekv Körömonos-<br />

tort adományozza. Ez a Péter a Kompolthi családból való volt.<br />

Szeri Pósa mester 1325. évben Sebus <strong>és</strong> Ilyéd castella-<br />

nusa, zálogban birta az Arad megyei Kér falut; 1326. évben<br />

az aradi káptalan által Aruky szintén Arad megyei falu bir-<br />

tokába igtattatott.<br />

Politikai szervezet els nyomára szintén ezen Szeri Pósa<br />

alatt találunk, ki 1352. évben krassói fispán is lévén, Mut-<br />

noki István fiának, a Mutnokpataka nev elhagyott földet<br />

adományozza, a birtokosokat egyúttal oly birói hatalommal<br />

ruházza fel, mint a melylyel a knézek a sebusi provincziában<br />

birnak. Kimondatik egyúttal, hogy rablás, tolvajlás <strong>és</strong> gyúj-<br />

togatás bnérl csak a sebesi biró fog itélni. Látjuk, hogy a<br />

karánsebesi kerület, — mely k<strong>és</strong>bb a nyolcz oláh kerület<br />

egyikéül feltnik, — már ezen minségében mködik. Akkor<br />

<strong>és</strong> még k<strong>és</strong>bb, külön káráni <strong>és</strong> külön sebesi kerület létezett,<br />

<strong>és</strong> Perényi Miklós szörényi bán 13í»l. évben a sebesi, lugosi,<br />

utazásai stb. czímü munkájának iiiindkét kiadásában az 1290. évet fo-<br />

gadja el, holott Fejérre hivatkozik, ki 1289. évet ír.<br />

>) Mihály Ubul fia volt.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!