18.06.2013 Views

A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

204 A SZÖRÉNYI BÁNSÁG<br />

A dandár parancsnok állomása 1854. évben Karánsebesbl<br />

Orsovára tétetett át.<br />

Magyarország önrendelkez<strong>és</strong>i jogát visszanyervén, a ka-<br />

tonai határvidék visszakeblez<strong>és</strong>e országszerte újra sürgettetett*<br />

A király ezen törvényes <strong>és</strong> term<strong>és</strong>zetes óhajt figyelembevette,<br />

<strong>és</strong> 1872. május 9-én a magyar ministerium elterjeszt<strong>és</strong>e, <strong>és</strong> a<br />

közös hadügyministeriummal való egyetért<strong>és</strong> folytán, az eddigi<br />

határrvidéki törzshelyet, Karánsebest (úgymint Fehértemplo-<br />

mot <strong>és</strong> Pancsovát is) városi rangra emeli, anuak a magyar kir.<br />

városok szervezetét adja, <strong>és</strong> a kért czimer használhatására fel-<br />

jogosítja. 1)<br />

A királyi elhatározásról a városi közönség az akkor fenn-<br />

álló temesvári cs. <strong>és</strong> kir. dandár- <strong>és</strong> katonai parancsnokság<br />

utján értesült, ^) a mely parancsnokság hasonló rendeletet in-<br />

tézett a feloszlatandó 13. számú oláh<strong>bánság</strong>i határrezred pa-<br />

idejéböl II. 315. lap.) De nem minden iró n3'ilatkozik ily határozottan,<br />

st némelj'^ek épen más helyeket neveznek, hol a fegyverlerakás történt<br />

volna. Ha Eüstow azt irja, hogy Dessewffy <strong>és</strong> Lázár a 18-ka <strong>és</strong> 19-ke<br />

közti éjjel Karánsebest odahag3'ták, <strong>és</strong> hogy csapataik nagyobb r<strong>és</strong>ze<br />

Hátszegnek tartott, nem lehet állítani, hogy a fegyverletétel Karánsebe-<br />

sen történt. Szilágyi Sándor szerint (A magyar forrad, férfiai 148. lap.)<br />

Lázár augustus 19-én Karánsebes n é 1 tette le fegyverét, — nem mondja<br />

kinek. Ugyan ö (A magyar forrad, <strong>története</strong> 423. lap) irja, hogj' a »Dé-<br />

váná]i« Lázár vezénylete alatti magyar sereg Simbschen tábornoknak<br />

hódolt meg. Horváth Mihály (Magj'ar függetlenségi harcznak <strong>története</strong><br />

III. 523. lap.) az eseményeket ugy adja el, hogy a magyar csapatok aug.<br />

18-án egy osztrák had közeledtéröl értesülvén, a rákövetkezett éjjel Ka-<br />

ránsebest elhagyta, <strong>és</strong> egy r<strong>és</strong>ze Hátszegre indult. Tehát Horváth Mihály<br />

szerint, noha világosan nem mondja, a feg^'verletételnek Hátszegen kellett<br />

történnie, st Springer (Geschichte Österreichs, II. 766. lap) azt irja, hogy<br />

Lázár <strong>és</strong> Dessewffy 3000 emberrel Mehádiánál capitulált. Végre Majláth<br />

is (V. köt. 301. lap) azon véleménj'en van, hogy a Lúgosról visszavonuló<br />

csapat Karánsebesre ment, <strong>és</strong> Simbschen tábornoknak adta meg magát. A<br />

mint láttuk, ez iránt is van véleménykülönbség, hogy a magyarok kinek<br />

adták át fegyvereiket. Az egyik iró Simbschen, a másik Wallmoden tá-<br />

bornokot nevezi. Még Rüstowból sem világlik ki, vájjon Desewliy <strong>és</strong> Lá-<br />

zár, vagy csak az els adta meg magát Wallmodennak, Szeremlei azt Lá-<br />

zárról is állítja.<br />

') Lásd A <strong><strong>Szörény</strong>i</strong> <strong>bánság</strong> <strong>története</strong>, I. k. 481. 482. lap.<br />

^) K. K. 23-tes Truppén Divisions — und Militár-Commando Te-<br />

mesvár. Grenzverwaltung Praesidial N. 320.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!