A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

518 A. SZÖRÉNYI BÁNSÁG
Késbb a hunok, a Duna és Tisza vidékének megszál-
lása után, Daciába és Mösiába is benyomultak. Ellenállliatlan
rohamuk ellen sem hegyek, sem folyók, sem várak nem
nyújtottak biztosítékot. A legtöbb dunameuti vár, táborhely,
és város általuk elpusztíttatott, és e sors Egetát is érte, és
a szomszédságában lev valamennyi erdöt, tábort és kastélyt.
A gótok és hunok vihara lezajolván, a herulok, gepidák
és longobárdok szállták meg e vidéket, és ezek némelykor
Konstantiuápolynak hadi szolgálatot is teljesítettek. így nyer-
tek a byzanti császárok az Al-Dunánál lassankint újra tért.
Justinian császár Dacia Ripensis szétrombolt városait és
várait többnyire újra fölépítette ismét, Egeta azonban rom-
jaiban maradt. E helyett Justinian a régi hidf mellett, a jobb
parton erdöt épített, melynek P o n s nevet adott. Az ennek
átellenében fekv Transdierna azonban romban maradt
mint azeltt.^)
Még eddig oly római felírás, mely Severinum nevét fog-
lalná magában, nem került napvilágra, és ez nem is fog tör-
ténni, hisz nem állítja senki, hogy itt egy municipium Severi-
num, vagy Colonia Severiua lett volna. — Severus csak egy
toronynak adta nevét. A peutingeri tábla szerint itt a római
D r u b e t i s állott. Manuert szerint (Geographie der Griechen
undRömer III. k.) Druphegis. Mommseu tulaj donképen Cser-
netz-re vonatkozza Drobeta-t, mely elbb municipium utóbb
Colonia volt. Ortvay Tivadar pedig a mai Turnu Severim'a.
A római feliratok, melyek Csernetzen találtattak, Drobeta
nevét nem foglalják magukban, hanem találtattak Gyulafehér-
várott, Szlatinán (az itteni k felírásába csak bele magyará-
zólag) Mehádián és Trawban Dalmatiában. A gyulafehérvári
felírás: decurio Coloniae Drobetarum, a mehádiai Decuria
Municipii Drobetae (ezt Griselini I, 271. lap így olvassa:
Decemvir Drobetae, Rómer Flóris pedig épen a municipium
nevét olvassa máskép ; t. i. municipium Froutini, lásd Archaeologiai
K.) a trawi : Dec. Coloniae Drobetensis-t említ ; Momm-
seu közli a felírásokat : Corpus inscríptíonum latinarum Yol.
') Vannak epigraplmsok, és a régi földirat mívelöi, kik Traustier-
nát uem Turn-Severiu közelében keresik. Lásd errl Orsova.