A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

És SZÖRÉNY VÁRMEGYE TÖRTÉNETE. 299
fekv csekély teriilet maradt, mely Erdélytl majdnem áthág-
hatlan sziklákkal választatott el. *)
Lozna^ liajdaa erd a karánsebesi kerületben. Mátyás
király 1471. évbeu a karánsebesi kerületben fekv Lazna
erdt Mutnoki Istvánnak, Dénes fiának, és általa testvéreinek
Zeyk, és Saudriuuak adományozza, teldntvéu hségét, és azt,
hogy az testvére Lád, Hunyadi János seregében a tenger
közelében folyt csatában elesett. Minthogy adat van arra
hogy a L z n a erdt már Hunyadi János adományozta volt
Mutnoki Dénesnek, a királyi jutalmazásban inkább uj ado-
mányt kell 'tekintenünk. A glimbokai erd határjárásában
1499. az mondatik, hogy a királyi erd a Nagy Lozna és
a pades lozna folyók partjáig ér. E folyók e szerint a
mai Badisch hegyrl szakadnak, mely Zsidóvár és Ruskitza
közt fekszik. II. Lajos király 1519. évben karánsebesi Fiáth
Jánosnak és Ferencznek, és Rakoviczay Lászlónak, a karán-
sebesi kerületben fekv Lozna nev makkos erdt adomá-
nyozza, mely erd a Lozna folyó mellékén terült el. Bá-
thory Zsigmond 1583. évben meghagyja a karánsebesi ispá-
noknak, hogy Modlina Ferenczné Katalin, Osztrovay István
leányának szörénymegyei Somfalu , Bogoltin és Lozna
possessiókban lev és fiával közös joggal birt részjószágait
elkülönítse, (lásd Somfalu avagy Kornia.) Bogoltin és Kornia
oly annyira távol ^fekszenek Glimbokától, hogy itt egy másik
Lozna nev birtokot kell sejteni. Különben figyelmet érdemel
az is, hogy 1583. évben Lozna possessiónak neveltetik, mint
Somfalu és Bogoltin, holott ezeltt mindig erd volt. 1586.
évben egyezkedés j létre , melynek értelmében Laczugh
László és Buzs, Okörpatak, Kuskya, TJlmul, Gsugaztrul, alsó
és fels Zavoy, mindkét Pathak, Lozna faluban, és a
Tussy szlhegyben fekv, és a Pathaki Katalin által neki
elzálogosított részbirtokokat, a magvaszakadt Katalin atya-
fiainak kezeibe pénz nélkül bocsátja, (lásd Szavoy.) Látjuk,
hogy az erdségbl helység vált. A karánsebesi kerület 1603.
évi összeírása szerint Lozna falu nemesei egy portáról adóz-
stb. lap.
») Sulzer F. J. : Gesclchte des transalpinischen Daciens. I. 340.