A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

ÍOS SZÖRÉNY VÁRMEGTE TÖRTÉNETE. 43
Az itteni Legyek és erdk következ neveket viselnek
Dialu Rugului, Fiassinilor. Tilva lu Seik. Pisku Pojana liii
Paltin.
A Bisztra folyón kiviil, van itt még a "Wallia Ruguluj,
Schipotele, Wallia Frassinilor és Csirischoni patak.
A Helynévtár e falut nem említi.
Cserna. Patak, mely Oláhországban a Szturul és Girdomán
hegyek déli oldalán ered, csakhamar a Piatra fka-
sza hegyen ered Sztura Maré és Mika, azután a Szkerisorán
és Godjanon ered Szkerisora és egyéb csermelyekkel egyesül
folyvást délnyugatra tartván, Polyána Szkitt végörségnél az
ország határára jut. és a Czesna (Cseszna) nev örállomásnál
a magyar végvidék területére csap be, itt már elég tekinté-
lyes szélességgel birván. A mehádiai fürdt elhagyván, Pecse-
neszka mellett nyugotra fordul, és még ezen falu alatt, a priboji
hidnál a Bela-Rokát veszi fel magába. Azután majdnem
egyenest délre kanyarodván, Toplecz, Koramnik, Tofier, Zsupanek
helységeket érinti és Orsováuál a Dunába szaka:l. A
Csernával még egyesül a Borza patak a hasonnev falunál, és
a Jardasticza patak, a Cserna jobb partjáról. (Ezen adatok
nagy része Hunfalvy János munkájából van véve. A magyar
birodalom természeti viszonyainak leirása IIL köt. 458. 459.
lap.) E patak :i jelentékeny Csorna falunak adott nevet. (Lásd
azt) Benk (Milkovia II. 414. lap) szerint, a Cserna Egregy-
nek is neveztetik.
A Cserna folyónak eredete még nem rég rejtély volt
geográfusaink eltt. Griseliui bátran állítá, hogy Erdélyben
a Murarut hegyen ered, a mi nyilvános tévedés, mert ily hogy
Erdélyben nem is létezik. Ilochel azt hivé, hogy a patak for-
i'ásai a Godjáii h