A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

074
A SZÖRÉNYI BÁNSÁG
Szvinicza, Ogradena, Jeselnicza és más orsova-vidéki falvak,
az alsó Klissurában.
Kzyn, hajdan falu a karánsebesi kerületben, melyet
Kinisy Pál temesi fispán 1485. évben Rakoviczay Lászlónak
odaítélt Bizerei Miklós ellen. Gorlistyei Jakab és Macskásy
Tárnok Péter szöréuyi bánok 1504. évben Ítéletet hoznak a
Margay Jakab és Pribék László közt Akziny Kziny (igy
valamint Var, máskép Mezfalu, Szörény vármegyének karán-
sebesi kerületében fekvu falvak iránt fenforgott pör ügyében,
mely szerint, ha Pribék 400 arany forintot fizet Margay
Györgynek, ez utóbbi a nála elzálogosított falvakat kiadni
tartozzék. (Magyar Történelmi Tár. L 178. lap.) Az aradi
káptalan 1530-ban azt jelenti János királynak, hogy midn
Rakoviczay Mártont, Pétert és Lászlót a karánsebesi kerület-
ben fekv Cseklyen (ma Csíkién) és K y z y n helységekben
fekv részjószágokba be akarta igtatni, Fodor Ferencz saját
és Margay Jakab, Gáspár és Dorottya, valamint Mutnoki
Ferencz és Macsovay Miklós nevében, kik ez id szerint is
e birtokot tartják, ellentmondott. ^) Feltn a káptalan azon
állítása, hogy Kyzyn falu máskép Mézfalunak neveztetik, holott
bizonyos, hogy Mézfalu nem egyéb, mint a mai Vaar. Az
említett jelentésben Krecsun Mezfalu birájának neveztetik.
Elfordul tovább Hersesk István de Mezfalu, mint a meghí-
vott szomszédok egyike. Családi neve emlékeztet Horzfalvára^
melynek másik neve Herzesth.
Ügy látszik, hogy a káptalani jelentésbl kimaradt e
szó »yaar« — és így az az értelem j ki, mintha Kzyn leuue
máskép Mézfalu (1. az utóbbit.)
Végre még 1590. évben említi Báthory Zsigmond a
Pribék család birtokában lev és Szörény vármegye karán-
sebesi kerületében fekv A g z y n, máskép Kzyn nev prae-
diumot, mint egyezkedés tárgyát, — a praedium a fejedelmi
oklevél egyik helyén Z k z y n-nak is iratik. Mily viszontagsá-
goknál fogva sülyedt az egykori falu praediummá, nincs följe-
') Az eredeti káptalani jelentés Sólyom-Fekete Ferencz ur gyj-
teményében Déván. Kitetszik ebbl egyúttal az, liogy Csiklén már ko-
rábban említtetik, mint e kötet 44. lapján állítottuk.