A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

És SZÖRÉNY VÁRMEGYE TÖRTÉNETE. 47
monfy István neje Borbála, Csornai Mihály örökösnöje, vejé-
nek, karánsebesi Dorka Mátyásnak és nejének Katalinnak
(Borbála leányának) az ket illet részbirtokokat Vereudiu,
Lapusnik. Kraloposvicza, Kalvicza, Pecsenyeszka, C h e r n a,
Plugova, Belibuk, Belibuk-teleke faluban, az almási és miháldi
kerületekben, a vele járó javadalmakkal együtt örökösödési
joggal kiadta. Ezen idn túl sem Csorna falu, sem a Csornai
család nevével nem találkozunk többé. (Lásd Cserna.)
Cosgya. A XV. század közepén említtetik, és e falu tán
a halmosi kerülethez tartozott. Névalakja nem egészen bizo-
nyos. (Lásd Almás.) Vájjon e név nem vetheto-e össze a
K s s i a hegy nevével Korniareva közelében ? mely hegyen
a Horamare nev patak ered. Fényes faluból is egy K o s s i a
nev havasra van gyalog és lovas ut, Pojana Ruski felül.
Csula V. Czubi. Ily nev falunak kellett létezni a karán-
sebesi kerületben.
A Csula hegy most is található Fénes falu közelében és
a Szemeuik hegy egyik keleti láuczát képezi, mint a Stihoja,
Kulmia Csemernikului, Csertesu Csuli, Obersia Purkar és más
hegyek. Csulya György de Kriviua 14:93. évbeu királyi em-
bernek kijelöltetik, szlatinai öthalmi, ligetsi birtokosokkal. I.
Rákóczy György 1655. évben Ohaba, Jász, Csuta, és Cseres-
nyefalu-ból számos jobbágyot kihallgattatott, kik mindnyájan
azt vallák, hogy a Czulai nemzetség, vagy, mint némelyek ne-
vezték, a Czulestiak seuiniifélo birtokjoggal nem biruakGlim-
boka és Ohaba faluban. (V. ö. Csuta.)
Csula nev falu van különben Hunyad és Kolos me-
gyében és Kvár vidékén is.
Csura. A XIV. században, csak a személynevekkel kap-
csolatban, mint származási helyet említve találjuk. így 13(54.
évben Micliaol de Churc, Péter fia, Krassó megyei Trjén
faluban lev részbirtokát elzálogosítja, és ugyan ezou évben
Blasius de Chura Ikus falu határjárásában vesz részt. — Késbb
Csura határozottan sobesi kerUh'tix'li falnnak níond;itii