18.06.2013 Views

A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

É8 SZÖRÉNY VÁRMEGYE TÖRTÉNETE. 273<br />

Krivapatak hajdani fekv<strong>és</strong>ét a következ adatokból lehet<br />

megállapítani : A Terregovához keletre emelked Csernivír, a<br />

megyének egyik legtekintélyesebb hegye. Ennek egyik ága<br />

éjszakkeletre a Pojana Rnszkába nyújtózkodik, a másik nyu-<br />

gati irányban Ruszka <strong>és</strong> Domasnia felé, <strong>és</strong> itt a hegy P a d e s<br />

nevet nyeri, az országút felé pedig tovább kiterjeszkedvén,<br />

domasniai hegynek neveztetik, mely itt a vizvála^^ztót képezi<br />

Karánsebes <strong>és</strong> Orsova közt. A Csernivír hegy magasságát<br />

3000 lábra, a Pades hegyét 2000 lábra, a domasniai hegyét<br />

1800 lábra tehetni. Különben a Pades határt képez Domasnia<br />

<strong>és</strong> Ruszka falvak legeli közt. Ebbl láthatni, hogy helyesen<br />

monda Zsigmond király, miszerint Krivapatak <strong>és</strong> Patak a<br />

Padyeh hegy alján feküdt, <strong>és</strong> hogy nem kell a Pades hegyet a<br />

Badisch hegygyei összezavarni, mely Ruszkabányához éjszakra<br />

fekszik. Terregovának egy r<strong>és</strong>ze, <strong>és</strong> pedig az, mely az Orsovára<br />

vezet nagy országút mellett fekszik, ma is Krivának ne-<br />

veztetik, a kincstár itt 1847. évben római kath. kápolnát<br />

építtetett.<br />

Krivicza. Hajdan praedium <strong>Szörény</strong> <strong>vármegye</strong> mehá-<br />

diai kerületében. Tuarini Imre K r y v y c z a felét 1 590. évben<br />

Ruszkai Jáuosuak, Pálnak <strong>és</strong> Szentének adományozza. (L.<br />

Jablauitza). Még Korabinszky említi az geographiai lexico-<br />

nában, mondván, hogy Orsovához éjszaknyugatra egy negyedórányira<br />

fekszik. Ugyan e helyen az térképén Yrivicza<br />

nev helyet tüntet fel, (a mi világos leírási hiba) Topletz kö-<br />

zelében. A savoyai Jen berezeg idejébl származó térké-<br />

pek e helyet K r i v i u a-nak írják, a mi a két elnevez<strong>és</strong> azo-<br />

nosságára mutat. Ilyen térkép van a gr. Károlyi cs. levéltá-<br />

rában, hol Kriviua Orsovához éjszakra határosnak van fel-<br />

tüntetve. E szerint az Obersia Krivicza nev vidéket<br />

kell figyelembe venni, mely Jeselnícza területén létezik, <strong>és</strong> a<br />

kocsiút mentén szép fenycrdökkel díszlik. Az 1717. évi ösz-<br />

szeírás Krivina néven 15 házzal sorolja fel. Még a belgrádi<br />

békeköt<strong>és</strong> után is e falut (akkor Grevícza) megszállva tar-<br />

tották.<br />

Midn az oláh határri zászlóalj területe 1774. évben<br />

újra szerveztetett, Krivicza is ahhoz csatoltatott, mint<br />

A SZÖRÉNYI BÁNSÁG ÉS SZÖKÉNY VÁRM. TÖKTÉNBTE. 18

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!