A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

És SZÖRÉNY VÁRMEGYE TÖRTÉNETE. 475
A Pribék család fájának töredéke ez
Pribék, máskép Rakoviczay
Pribék Borbála. Pribék Anna. Zsófia. Katalin,
(Devecseri Gá- (Tóth Miklós) (Flore Miklós) (Fodor Fer.)
-^ Mátyás. János. András
máskép
Bánul.
(Lázár Dorottya)
Az eddigi adatokból nem tnik ki, vájjon Pribék Borbála,
Anna, Sófia és Katalin csakugyan nvérek voltak-e és ki volt
atyjuk. Ki nem tnik még továbbá a Laczugb családdal való
rokonság minsége.
Még a Xyi. század vége eltt egy uj birtokos család
emelkedik E-akoviczán. Itt Simon Erzsébetnek, Mutnoky Perencz
özvegyének egy szénarétje volt, mely elbb a Margay
család tulajdona vala; ezt Erzsébet 1599. Simon János fiai-
nak, Mihálynak és Istvánnak hagyományozá.
Ma Karánsebes közelében csak 5—6 házból álló major-
ság tartá fenn és viseli a Bakovicza nevet.
E helynév a szláv »rak« szóból ered, mely egy jelentés
a magyar rák szóval.
Ratkoiiia^ hajdan falu Szörény vármegyében. A karán-
sebesi kerület 1603. évi összeírásában Retkonia falu em-
líttetik, melyben Peika László és Lázár Mihály egy-egy por-
táról adózott. A Szemenik hegy egyik ágazata, mely keletrl
délre kanyarodva, félkörben nyugot felé a Szemenikkel egyesül,
aKulmia Ratkonia nevét viseli, és 1500—1800
láb magasságra emelkedik, — e hegyláncznak a terregovai
határban kúpja van, melynek neve Turcsi Morz, azaz : török
halál. E hegytet alatt egy névtelen patak ered, mely a Me-
hadika patakba ömlik. A Terregovához délre es vidék Turcsi
Morz, keletre R a t k o n i a, nyugotra Tomnatika néven isme-
retes. Ebbl kiviláglik, hogy Ratkonia falu egykor Terrego-
vához közel esett. A karánsebes-orsovai vasútvonalnak itt
nagyszer alagútja vau, melynek hossza 900 méter ; munkába