A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

208 A SZÖRÉNYI BÁNSÁG
rencz-rendiek zárdái sorában a karánsebesit is felsorolja,
azonban a szerzetesek itteni megtelepedésének idejérl, és
egyéb sorsáról semmit sem mond.
A protestantismus a Zápolyaiak uralkodása folytán nagy
tényez lett az ország történetében, és a Szörénység kivált Pet-
rovics határozott föllépése után. az uj tan felvirágoztatásának
szintén kedvezett. Arról nincs tudomásunk, hogy a protestan-
tismus a görögkeletiekkel szemben állt volna, a mi abból magyarázható,
hogy az utóbbiak hierarchiája akkor még ki nem
fejldött. De a katholikusokkal nem hiányzottak a súrlódások.
és különösen Karánsebesen a katholikus és protestáns felekezet
közt a templom használata miatt egyenetlenség tört ki. Az
ügy az 1564. év január havában Segesváron tartott országgylés
elé került, mely a baj megszüntetésére azt javasolta,
nevezzen ki a fejedelem néhány tekintélyes férfit, kik a viszály
okait elhárítsák. A fejedelem azonban czélszerütlen dolognak
tartván azt, ha a viszály megszüntetésének kísérlete épen a
viszálkodókra bizatik, országgyülésileg elrendelte, hogy egyik
napon a katholikusok, másik napon a protestánsok használják
a templomot, mely használat ideje alatt tiltva van a másik fél-
nek az istentisztelettel foglalkozókat háborgatni. *)
A katholikus vallásnak a XYII. század elején nagyon
kevés hívei lehettek Karánsebesben, különben az 1624. évi
gyulafehérvári diéta nem találta volna szükségesnek, hogy
Bethlen Gábornál közbejárjon a karánsebesiek kérelmének
érdekében. Bethlen Gábor meghallgatta a kérelmet, és július
8-án rendelte, hogy k is privatus helyen maguk vallásán lev
papot tarthatnak, és azt a hol szerit tehetik, maguk közé levi-
hetik ünnepnapokra, lelki vigasztalásukra, és religiójuk szerint
való exercitiumokra. addig »mig találtatnék ki esztend számra
közöttök laknék«, — vagy : »migh
oly egyházi embernek sze-
rét nem tehetnék, ki annuatim fizetésekért ott Karánsebesbeu
laknék.