A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

És SZÖRÉNY VÁRMKGYK TÖllTÉNETE. í-íll
nosué Anna és Clerlistyei Györgyné Katalin ellen pörlekedni
szándékozván, hogy közremködését megnyerjék, a Szeremutczában
fekv kértüket, mely keletre a rácz templom
temetjével határos, neki el adják.
Pár évvel a karloviczi béke eltt Stibicza Spiridiou neveztetett
ki karánsebesi görög-keleti püspöknek és midn Jen
savojai lierczeg e vidéket gyzelmesen bejárta, a gör. keleti
hit lakosok már többségben voltak, de midn a szerb hierar-
chia túlsúlyra kapott a görög nem egyesültek vallás felekezeté-
ben, a püspökség Verseezre tétetett át, hogy a szerbek befo-
lyása annál jobban érvényesíthesse magát. Ez 1770, év körül
történt, ^) midn Verseczen a püspök székesháza már fölépült-
Azóta a püspök eredeti lakása Karánsebesen, egy malom és
24 hold szántóföld a püspök nevében kezeltetett. Az itteni két
g. u. e. templomok egyike folytonosan viselte a kathedralis
templom elnevezését. Csak az 1864. kir, rendelet folytán, mely
az oláhok kivánságának, egyházuknak a szerbektl való elkülö-
nitésére eleget tett, a püspöki szék Verseczrl ismét Karánse-
besre helyeztetett vissza. Korabiuszky ugy vélekedik, hogy e
püspökség évi jövedelme 15000 forintra tehet. A városnak
1823. évig öt görög kel. plébánusa volt, kiknek száma utóbb
háromra leszállíttatott, mindegyik alá mintegy 110 házszám
tartozott, csak a fesperes másfél plébánia illetségével birt.
A városban van két g. u. e. templom és egy kápolna a kereszt-
hegyen, (dialu krucsi), mely 1825. évben épült.
Karánsebesen két török mecset létezett, melyek csak a
Barcsay Ákosra következ idben épülhettek. A törökök ki-
zetése után a kerítésen belül lev mecset a római katholiku-
soknak adatott át, azért a Karáusebesrl 1688. évi augusztus
utolsóján az udvarhoz küldött követeknek utasításul adatott,
hogy a kerítésen kívül lev mecsetet a reformátusok számára
kérjék.
Az u n i t a r i a vall á s, mely igazán erdélyi vallásnak
mondható, a karánsebesi bánságban szintén híveket nyert. Erre
ugyan egyenes adatunk nincs, de az alig kétségbe vonható
tény, mert Karádi Pál a magyar-alföldi unitárius egyházaknak
Lásd I. köt. 356. lap.
14*