A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

392 A SZÖRÉNYI BÁNSÁG
sáról egészen hallgat, (Nyelvkincsek. 102. l.j A magyarok be-
jövetele eltt nem létezett hazánkban orosz nev nép. Selim
zultán 1519. békelevelébeü Orazowo névalakot találjuk, mely
semmit sem fejt meg.
Némely iró iigy vélekedik, hogy a régi korban két Or-
sóvá volt ismeretes, egyik Mösiában a Duna jobb partján,
a másik Dacziában. a balparton. E két hely ma O- és Ujorso-
váuak neveztetik. ^) Ez szabatosság nélküli állítás, mert a
régiek két Tiernát ismertek ugyan, de Orsovát egyet sem
kivált Uj-Orsova egészen az ujabb kor alkotása.
Turóczy azt irja. hogy II. István király llltí. évben az
ország határán az Orsova folyónál beszélgetésre találkozott
Wladislaw cseh herczeggel. E helyen azonban Orsova helyett
Olsva abaujvármegyei határfolyó értend.
Yan Tordamegyében is Orsova nev falu. Orsova ha-
zánknak jelenleg fontos stratégiai és kereskedelmi pontja, és
az volt régenten is, a Dunán és a keleti határszélen való fekvé-
sénél fogva. Vácif Efendi, a XVIIL század második leiében
élt török birodalmi történetíró A t h a-nak nevezi Orsovát. -)
Az oláhok R u s c h a V a nak ejtik e helynevet, — a második
hangzó megnyújtásával. Istvánfinál mindig Arsona vagy Ar-
sova. (Pag. 34. és 43.)
A XII. és Xm. században mélyen hallgatnak törté-
uetforrásaink Orsovái'ól.
Azt. hogy ly. Béla a tatárok elvonulása után 124-1. év-
ben Miháldot és Orsovát megersítette volna, illetk'g az
utóbbit kijavíttatta, minthogy már a rómaiak és bolgárok
alatt vár volt, — nem tartom ugyan lehetetlennek, de törté-
netíró azt nem bizonyítja. ^)
') Beschreibung und Schicksale vou Bender, Bukm-est vind Oraova.
Wieu 1790. 246. laji. E munka, ellenkezésben fenuebbi állításával, azt
irja, hogy Orsova Oláhoiszág egy határhelye.
2) Magyar Nyelvészet VI. köt. 78. lap. Belgrád átelleuébeu van
Velik-Orsova nev sziget, mely az 1739. belgrádi békekötés után a porta
és Ausztiúa közt viszály tárgya volt.
^) Bülesznj- állitja azt (Történelmi Adattár 111. köt. Mi. 375. 1.)
ós e végett Fessler ismert munkájának II. köt. 881. lapjára hivatkozik. De
az idézett helyen minderrl szó niucs.