Önkormányzati jelentés Karcag város 2006-2010. évi állapotáról

munkanapokban kell számítani: 30 nap helyett 22 munkanap áll a hivatal rendelkezésére a döntés
meghozatalára, de 2011. januártól az csak 20 munkanap lesz.
Megszűnt, hogy soron kívül kell dönteni kiskorú ügyében. Csak akkor ír elő soron kívüliséget
a törvény, ha a kiskorú érdeke veszélyben van.
Gyámhivatalunknak az eljárása alatt a döntések meghozatala érdekében különféle eljárási
cselekményeket kell végeznie, így például hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet, társhatóságtól
meghallgatást kér vagy adatok, iratok beszerzése iránt intézkedik. Ezen idő alatt az ügyintézési
határidő áll, tehát a teljesítés időtartama nem számít bele a 22 munkanapba.
Hivatalunk igyekszik a hozzá forduló ügyfelek problémáit minden esetben gyorsan, eredményesen
és hatékonyan orvosolni, mindamellett, hogy az ügyféli elégedetlenség igen magas a jelenlegi
rossz szociális körülményeknek köszönhetően.
A gyámhivatal legfőbb célja, a gyermekek mindenek felett álló érdekét képviselni, amely sok
esetben igen nehéz, mivel a tényleges motivációt nem tárják fel az érintettek hivatalunk előtt,
így a valós tények gyakran elferdítésre kerülnek és az érintett gyermekek érdekei ezzel egyidejűleg
pedig háttérbe szorulnak.
Ami változott a korábbi évekhez képest, hogy a szülői elhanyagolás mértéke nagyon megnőtt.
Ebben az esetben a hivatalok, gyermekvédelmi szakemberek is tehetetlenek, hiszen a szülőt
helyes irányba terelni és azt tőle számon kérni igen nehéz, sőt lehetetlennek tűnő feladat is. Sajnálatos,
hogy ezen esetekben is az áldozatot, a gyermeket „kell büntetni”, vagyis kiemelni a saját
családjából, hiszen a szülő elhanyagoló magatartásával nem hagy fel. Az ilyen veszélyeztetések
miatti feljelentések megtételével sem oldódik meg a helyzet, hiszen a szülő ugyanúgy nem változtat
elhanyagoló magatartásán, még egy ilyen büntetőeljárás alatt sem érzi magát felelősnek és
ha még szülői felügyeleti jogát is megszüntetik, akkor végképp elzárjuk a gyermeket attól, hogy
valamikor visszakerülhessen vér szerinti családjába.
A gyermekvédelem okán bárki élhet jelzéssel, ezért nagyon fontos, hogy akár név nélkül is,
de az állampolgárok is éljenek bejelentési lehetőségükkel, amelyet a hivatal minden esetben kivizsgál
és a szükséges intézkedéseket meg is teszi. Ezen eljárásunkkal gyermekeket védhetünk
meg közös erővel a további veszélyeztető magatartásoktól.
2009. szeptember 01. naptól a családi pótlék 50 %-a természetbeni ellátásként felhasználható.
A jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást hivatalból
megindítja, ha azt részére kezdeményezik. A gyermekjóléti szolgálat erre javaslatot tesz és ő
vizsgálja meg ennek szükségességét.
További lényeges törvényi szabályozás, hogy bántalmazás, elhanyagolás esetén a lezárt lakás
is felnyitható környezettanulmány készítése érdekében.
Gyámhivatalunk pénzbeli ellátásokat is állapíthat meg, így otthonteremtési támogatást a
gyermekvédelmi rendszerből kikerült fiatal felnőttek részére tartós lakhatásuk megoldása céljából
– egyéb feltételek fennállta esetén - 30. életévük betöltéséig. Továbbá a gyermektartásdíj
állam általi megelőlegezéséről dönthet, ha a fizetésre kötelezett a tartásdíj megelőlegezésére benyújtott
kérelmet megelőző hat hónapban nem teljesítette fizetési kötelezettségét és a végrehajtási
eljárás is sikertelen volt. A megengedett jövedelemhatár 57.000.- Ft/hó/fő.
Egy teljesen új jogi szabályozás lépett életbe 2009. október ol. napjától. Ez a hozzátartozók
közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény.
A családon belüli erőszak tehát már nem magánügy.
Ezzel összefüggésben szünetel annak a személynek a szülői felügyeleti joga, aki ideiglenesen
megelőző vagy megelőző távoltartó határozat hatálya alatt áll. Ez alatt az idő alatt nincs joga
gyermekével kapcsolatot tartani. E tekintetben a Házasságról, a családról és a gyámságról szóló
törvény is módosításra került 2009. október ol. naptól.
92