Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.Belső-Somogy erdősültsége magas arányú, összefüggő nagy erdőterületek isvannak. Ilyen a Boronka melléki Tájvédelmi Körzet (Marcali, Mesztegnyő,Nagybajom határában); a Szentai erdő (Inke, Kaszó, Szenta, Bolhás határában);valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park részét képező, korábbi Barcsi TájvédelmiKörzet (Barcs, Darány, Istvándi határában). Az összefüggő erdőterületekterületén, a Belső-Somogyra jellemző agyagbemosódásos barna erdőtalajjalszemben, meghatározó arányban a humuszos homoktalajt találjuk. Bár atalajszelvényeken a barna erdőtalajok morfológiai bélyegei (rozsdás árnyalat, 1méternél mélyebben megjelenő kovárványcsíkok) enyhe jelzés formájábanfelismerhetők, de lényegben a humuszos homoktalajok közé sorolhatók. Errepélda a Szentai erdőben feltárt szelvény:Gen.szintMélységcmK AAgyag%5. táblázatFizikaiféleségHumusz%pH(H 2 O)Mész%Hidrolitosaciditásy 1 y 2Szenta, erdő (kocsányos tölgy) sekély humuszos rétegű, nem karbonátos humuszoshomok (E 6414)A 0- 15 25 4,8 h 1,16 5,21 0 16,11 4,25A/C 15- 50 25 4,75 h 0,52 5,91 0 5,58 1,16C 1 50-120 25 3,26 h 0,29 6,48 0 3,61C 2 120-150 25 1,9 h 0,21 6,91 0 3,61Marcali-hát – Belső-Somogyhoz tartozó kistáj, de természeti adottságai, adomborzata és a talajképző kőzete attól lényegesen eltérőek. Belső-Somogysíkvidéki jellegével szemben dombvidéki táj; a belső-somogyi iszaposhomokkal szemben löszös üledék a felszínen lévő talajképző kőzet.Meghatározó a löszös üledéken kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalaj.A Marcali-háton az erdő alatti szelvényhez képest a szántó talajszelvényénekváltozását a Marcali határában lévő erdőben és a Balatonújlak határában lévőszántón, mindkét esetben platón lévő sík térszínen feltárt szelvényeknél vanlehetőségünk összehasonlítani:129