Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.magában. A történeti kutatások szerint Heves megye eddig ismert,legmagasabban fekvő ősi településének adott otthont. A kutatók szerint a feltárterődítmény esetében nem pusztán egy egyszerű sáncról van szó, hanem egyfallal körülvett védőmű maradványaival állunk szemben (CZIKÁN 1961, HAVAS1983, MATUZ 1984, PÁRDUCZ 1961).Anyag és módszerAz erdőrezervátumban végzett termőhelyi vizsgálatok két részre oszthatók.Az első részben talajszelvények feltárásával részletes termőhelyvizsgálatotvégeztünk, míg a második részben a vizsgált terület részletes – 50x50 métereshálózatban történő – termőhely-térképezésére került sor. A magterülethezkötődően először összesen hét talajszelvényt tártunk fel. A fúrások eredményeiés az elkészült genetikai talajtípus térkép alapján azonban továbbitalajszelvények készítése vált szükségessé. Így összesen tizennyolctalajszelvényt készítettünk a rezervátum területén. A szelvények kiásása utánmindegyikből szintenként mintát vettünk, a szelvény profiljáról digitálisfényképet készítettünk, és a szelvények adatait jegyzőkönyvben rögzítettük. Ahelyszíni vizsgálat során meghatároztuk a termőhelyi tényezők összhatásátleginkább jellemző termőhelytípus-változatot – vagyis a terület klímáját,hidrológiáját, a genetikai talajtípust, a fizikai talajféleséget és a termőrétegvastagságot–, továbbá a humuszformát, a humuszos szint vastagságát, ahumusz mennyiségét, az egyes szintek színét, szerkezetét, tömődöttségét, fizikaitalajféleségét, gyökértartalmát és váz%-át (BIDLÓ – KOVÁCS 2000, SZODFRIDT1993). Meghatároztuk ezenkívül a szelvény helyén a terület domborzatát,lejtését, kitettségét és tengerszint feletti magasságát, majd GPS-szel rögzítettüka szelvény helyének koordinátáit. A talajszelvényekből vett mintáklaboratóriumi vizsgálatát a Magyar Szabványban foglaltak szerint végeztük el(BELLÉR 1997).A térképezés terepi munkálatai során GPS-szel mértük be a talajfúrásokhelyét. A fúrások Pürkhauer-féle talajfúróval, ún. talajszondával történtek, azeredményeket jegyzőkönyvben rögzítettük. A fúrásból az alábbiakat állapítottukmeg: az adott pontban található talaj genetikai típusát, a humuszos szintvastagságát, a humusz mennyiségét, a termőréteg vastagságát és a fizikaitalajféleséget, ezenkívül becsültük a váz%-ot. A talajjellemzőkön kívül a fúrásipontok közvetlen közelében álló fák, cserjék és lágyszárúak felvétele ismegtörtént. A fúrási munkákkal egyidejűleg digitális fényképek is készültek afúrt talajmintákról, a pontok körüli állományról, néhány – a területen talált –védett növényfajról, a rezervátumot övező tájról és egyéb érdekességekről.A terepi munkálatok végeztével a gyűjtött adatok belső feldolgozásakövetkezett, melynek során a jegyzőkönyv adataiból digitális adatbázistkészítettünk, valamint GIS (Földrajzi Információs Rendszer) segítségévelelkészítettük a felületmodellt és a termőhely-térképek tematikus fedvényeit.205