Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.A műtrágyázási kezelések hozamnövelő hatása produkciós faktorokkal a 2.táblázatban hasonlítható össze. Ezek az adatok arra is választ adnak, hogymilyen a növekvő adagú műtrágya kezelések hozamnövelő hatása, a vizsgálttermőhelyek adottságainál, a kísérletek talajtípusainál, az eltérően reagáló kétnövényfaj hozamánál, mint a talajtermékenységet is befolyásoló eljárásnál.Az 1. táblázatban a búza és a kukorica vízellátása, a csapadék mennyiségekaz agrometeorológiai években és a tenyészidőkben, magyarázattal szolgál aterméshozamok nagy ingadozásaira. Tulajdonképpen a trágyázatlan növényektermésingadozása és a kiválasztott 4 NPK kezelések hatására kapott halmozotttermések ingadozása megegyezik egymással.A túl kevés (pl.1990) és a túl sok (pl.1999) vízmennyiség káros hatású leheta növények terméshozamára. Terjedelmi okokból nincs arra lehetőség, hogy atenyészidő csapadékellátása mellett a kritikus fejlődési szakaszok vízellátását isértékeljük. De ahol látszólag kedvező a vízellátás, ott a búzánál a májusicsapadék, a kukoricánál a június-július csapadék viszonyoknak van jelentősége.A 2. táblázatban a produkciós faktorok az NPK kezelések hatását tükröziktermőhelyenként, növényenként és évjáratonként. Az adatokból megállapítható,hogy a búza NPK-kezelésenkénti produkciós faktora (tápanyagreakciója)lényegesen nagyobb arányú, mint a kukoricáé. Legnagyobb NPK-műtrágyázásihatásokat az erősen savanyú agyagbemosódásos barna erdőtalajon láthatunkPutnokon. De a kiváló termékenységű iregszemcsei mészlepedékes csernozjómtalajon is jelentős a műtrágya hatás. A kukorica a talajok tápanyagkészletétnagyon jól hasznosítja, de aszályos években (1990:IR,MO) előfordul, hogy aműtrágyázási kezelésekben a kontrollhoz viszonyítva a produkciós faktor 1,0alatti.A 3. táblázatban a kísérleti helyek talajainak vizsgálatai, atalajtermékenységi mutatók kerülnek bemutatásra.A talajok kémhatása (pH-értékek) jelentős különbségeket mutat. Az erősensavanyú kémhatású putnoki talajon, a tartamkísérlet 32-ik évében (1999), atrágyázatlan talaj kémhatásához képest a legnagyobb műtrágyázási kezelés(321) talaja 0,54 pH-val alacsonyabb. A 2. táblázatban látható azonban, hogy abúza termése t/ha, a növekvő NPK adagok hatására növekszik, hiszen aprodukciós faktorok ebben az évben a legnagyobbakA növények számára felvehető foszfortartalom a talajokban (AL-P 2 O 5 mg/kgtalaj) a növekvő NPK adagoknál növekszik, de az alacsonyabb foszfortartalmúputnoki talajon a 211-es NPK-kezelésnél csökkenés figyelhető meg. Ennek azlehet a magyarázata, hogy a növekvő terméshozam többet vont el a talajból,mint amennyit műtrágyával bevittünk. A meszestalajok jellemzően nagyobbfoszfortartalmúak, minta savanyú talajok.56