Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.ellenálló-képessége a kórokozókkal és kártevőkkel szemben, 5) a szervesanyagokmineralizációja során az üvegházhatásért felelős szén-dioxidot anövények is hasznosítják, 6) a talajszerkezet stabilizálódik, a porosodás éserózió veszélye csökken, javul a talajok víz-, hő- és levegőgazdálkodása, 7)csökken a humán-, állat- és növény-egészségügyi kockázat a kórokozóknak akomposztálás hő-szakaszában történő pusztulása miatt, 8) a komposztálás sorána szerves toxikus anyagok jelentős része is lebomlik. A felsorolt előnyöketBenedek et al. 1977; Vermes, 1983; Vermes, Biró 2002, Beczner et al. 2004közleményei is bizonyos szempontok szerint tovább hangsúlyozzák.A hasznosíthatóságot tovább fokozhatja a biológiai nitrogén-kötésre képes(szabadon-élő, asszocfiatív és szimbonta Azotobacter, Azospirillum, ésRhizobium, Bradyrhizobium) baktérumokkal, és/vagy növény-növekedéstserkentő („plant-growth promoting rhizobacteria”, PGPR) oltóanyagokkal valókiegészítés is, amellyel tőzeg-alapú vivőanagokat is kiválthatunk (Ködöböcz etal. 2003, 2005). A felhasznált adalékanyagok stabilizálják a nehézfémeket, így atalaj-növény-állat-ember táplálékláncban való feldúsulás csökken (Tamás, Filep1995; Simon et al. 2000). Más tanulmányok a hasznos mikroszervezeteknek anehézfém-hatásokat csökkentő szerepére is rámutatnak (Kádár et al. 2001,Vivas et al. 2003). A hazai szabályozást az 50/2001 (IV.3) Kormányrendeletszabályozza.A mezőgazdasági gyakorlat számára a komposztok előnyösek, mivel: i)azokban kevesebb a csíraképes gyommag, mint az almos trágyában, ezértkisebb lesz a vegyszer- és energia-igény; ii) a kedvezőbb talajállapot miattkönnyebb a talajművelés is. A komposztálás folyamatában az oltóanyagokmellett további kiegészítő anyagokat, mint pl. meszet, különbözőagyagásványokat (zeolit, alginit, klinoptilol), valamint foszfor-kiegészítést(csontliszt, nyersfoszfát, foszforgipsz) is alkalmazhatnak. Ezek célja anehézfém-felvétel csökkentése, a víztartalom stabilizálása, a pH módosítása,azaz a mikrobiális bio-transzformáció gyorsítása. Ebben számosmikroorganizmus részt vehet és a mikrobiális konzorcium mennyisége ésminősége is változik a komposztálás során is. Az élelmiszer-minőségi és –biztonsági szempontok miatt olyan módszerekre van szükség, melyekkel akomposzt állapota jellemezhető, a potenciálisan előforduló kórokozómikroorganizmusok jelenléte kimutatható. A jelen munka egy juhtrágya alapúkomposzt példáján keresztül mutatja be a mikrobiológiai tulajdonságokkezelésfüggő változását, amihez klasszikus laboratóriumi módszereketalkalmaztunk. A potenciális patogén mikróbák jelenlétét európai szintenegységesített tesztmódszerekkel vizsgáltuk.155