Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.3. ábra. Kedvezőtlen, közepes és jó vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkezőtalajok megoszlása Magyarországon. 1–5. Kedvezőtlen vízgazdálkodásitulajdonságokkal rendelkező talajok. A kedvezőtlen tulajdonságok oka: 1.Szélsőségesen nagy homoktartalom. 2. Szélsőségesen nagy agyagtartalom. 3.Szikesedés. 4. Láposodás. 5. Sekély termőréteg. 6–8. Közepes vízgazdálkodásitulajdonságokkal rendelkező talajok. Oka: 6. Könnyű mechanikai összetétel. 7.Agyagfelhalmozódás a talajszelvényben. 8. Mérsékelt szikesedés a talaj mélyebbrétegeiben. 9. Jó vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talajokA különböző okok miatt kedvezőtlen, közepes és jó vízgazdálkodású talajokterületét – megyénként – a 4. ábra szemlélteti (a körök nagysága a megyeterületével arányos). Annak ellenére, hogy a talaj vízgazdálkodását atalajtulajdonságokon túlmenően természetesen az éghajlati viszonyok(elsősorban a csapadékviszonyok), a lejtős területeken pedig a domborzat isjelentősen befolyásolja, az ábra alapján a melioráció és a mezőgazdaságivízgazdálkodás fő feladatai jól kirajzolódnak. Azonnal szembetűnik pl., hogyBács–Kiskun, Pest, Somogy és Szabolcs–Szatmár megyékben a nagyhomoktartalom, Szolnok me-gyében a nagy agyagtartalom, Baranya, Borsod–Abaúj–Zemplén, Heves, Nógrád, Vas és Zala megyékben a talajszelvényenbelüli agyagfelhalmozódás és az erózió, Békés, Csongrád, Hajdú–Bihar ésSzolnok megyékben a szikesedés, Veszprém megyében pedig a felszín közelitömör kőzet megjelenése miatti sekély termőréteg okozza elsősorban a talajoknem megfelelő vízgazdálkodását, jelöli ki a talajnedvesség-szabályozás fő13