Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.A Dunakeszi-1. hulladéklerakó történeteA területet 1980-ig gyenge növekedésű, 2. és 3. generációs, sarjaztatott akácerdőállományok borították. 1980-1985 között homokbányaként üzemelt, majdaz 1987-ben elkészült elsődleges tervek alapján 1995-ig nem veszélyes, szilárdkommunális hulladék elhelyezésével hasznosították. Az időközbenbekövetkezett törvényi módosítások miatt 1996-1997-ben szükségessé vált ahulladéklerakó rekultivációs terveinek megváltoztatása. A hulladéklerakólezárása felső műszaki védelemmel 1997 szeptemberében valósult meg.Klimatikus adottságokMivel a rekultiváció helyszínén (Dunakeszi) nincs meteorológiaimérőállomás, a földrajzi elhelyezkedés, adottságok alapján Vác városánakállomásán rögzített éghajlati adatokat használtuk fel. Megszerkesztettük éselemeztük Vác községhatárra az elmúlt négy évtizedre vonatkozó Walterdiagramot,és összehasonlításul a környék még két meteorológiai állomása(Gödöllő és Pomáz) Walter-diagramját is (nincs mellékelve).Talaj- és növényvizsgálatokA felső védelem kialakításának felülvizsgálatára a 10,5 ha-os területen 3talajszelvényt nyitottunk, közöttük pedig 22 helyen Pürckhauer fúróval vettünkmintákat. Utóbbiak voltak hivatottak annak ellenőrzésére, hogy a termőréteg ittleírt kialakítása az egész területen megfelelően megtörtént-e, a talajszelvényeknyitásával pedig a termőréteg talajminőségének pontos leírása történt meg.A szelvényekből és a fúrási pontokon vett talajminták kémiai és fizikaiparamétereit laboratóriumban elemeztünk (pH(H 2 O), pH(KCl), CaCO 3 , AL-P,AL-K, összes só%, szóda lúgosságot, összes nitrogéntartalom, humusztartalom,mechanikai összetétel (talaj szövete) és a váztartalom). A talajszelvényekbőlvett bolygatatlan minták esetében a pórustér nagyságának és eloszlásánakmeghatározására pF méréseket is végeztünk.A biológiai rekultiváció sikerének nyomon követése céljából a fúrásipontokban meghatároztuk a lágy- és fásszárú növényzet összetételét, a felszínborítását. Adatainkat összehasonlítottuk a területen korábban, rendszeresidőközökben elvégzett növényfelvételezés adataival. A korábbi felvételek sorkerült a különféle fafajok gyökérfeltárására is.Talajhőmérséklet, gázképződés alakulásának vizsgálataA depóniában található szerves anyag bomlása hőt termelő folyamat, ígymegnövelheti a talaj hőmérsékletét. Ennek becslésére a terület kezelői 9 helyenhelyeztek el talajhőmérőket, illetve egy helyen mérték a levegő hőmérsékletét.66