Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.Hazánkban a gyepek botanikai-florisztikai alapon való vizsgálatát Thaiszkezdte el, de a modern cönológiai vizsgálatokat csak Soó és tanítványaiindították el az 1930-as években. A Braun-Blanquet-iskola szellemében dolgozóSoó-iskola megteremtette a széles alapot arra, hogy az egyes gyeptársulásokatcönológiai rendszerbe lehessen sorolni, de ezek önmagukban a gyakorlatszámára nem sokat mondanak. Az 1950-es évek elején többek között Máthé éstanítványai, Juhász, Prettenhoffer foglalkoztak rét- és legelő értékelésproblémakörével. Ezzel egy időben megindult a majdnem tisztán kémiai alaponkészült Kreybig-féle talajtérképek gyakorlatibb vonatkozású átdolgozása. Emunka során szóba került a gyepterületek feltérképezése is [8].A gyepek botanikai és gazdasági együttes értékelésével foglalkozott Balázs[1], amely módszer esetenként napjainkban is használatos, és megalkotójárólBalázs-féle kvadrát módszerként ismert. Előnye, hogy a gyepalkotók alaposelemzésével igen jó közelítő értékeket ad főleg a mennyiségi értékekre.Hátránya, hogy nem foglalkozik az adott gyepet kialakító ökológiai tényezőkkelés a termesztési és hasznosítási módok gyepre gyakorolt hatásával. A tápanyagvisszapótlásproblémaköre napjainkban is több kutatót foglalkoztat. Szűcs [12]és Bánszki [3] megállapításai szerint a N műtrágyázás hatására csökken a nemtisztavetésű gyepekben a pillangósok aránya, és a pázsitfűfélék fajszáma iskevesebb lesz. Egybehangzó vélemények alapján megállapítható, hogy N-műtrágyázás hatására a legnagyobb mértékű változás a gyep fehérjetartalmábankövetkezik be [11, 2, 6, 4, 5, 10]. Az 1990-es években Vinczeffy és munkatársai[14] olyan gyepminősítési rendszert dolgoztak ki, amelyben a gyep minősítésehárom számmal jelölhető. Az első szám a gyepek kultúrállapotát mutatja, amásodik az uralkodó fű szerinti gyeptípust, a harmadik pedig a szárazanyagterméstjelzi. A módszer hibája, hogy több értékes tulajdonsága mellett ez semfoglalkozik részletesen a talajtani és éghajlati hatásokkal.A gyepterületek objektív értekelésének lehetőségeiA gyepterületek hasznosításának ügye a mezőgazdaság modernizációja óta –egy rövid időszaktól eltekintve – elkerülte az agrárpolitika figyelmét. Ésszerűengazdálkodni azonban csak olyan viszonyok közt lehet, ahol ismerjük agazdálkodás tárgyának – jelen esetben a gyepterületeknek – jellemzőit,tulajdonságait, melyhez elengedhetetlen feltétel, hogy komplex szemléletbeágyazva feltárjuk ezen paramétereket, a gyepterületek minősítéséhez szükségesadatrendszert kibővítsük, és megcélozzuk egy objektív gyepminősítési rendszerkidolgozását.A gyepterületekre alkalmazható termőhely-minősítési rendszer modelljénekkidolgozásakor mintaképpen figyelembe kell venni a szántó művelési ágbanalkalmazott korábbi aranykorona és a jelenleg kidolgozás alatt álló korszerűföldminősítési rendszereknek azon módszereit, melyek alkalmazhatók agyepterületek értékelésében, valamint az Európai Unióban és más országokban44