Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.alapinformációt igényel. A hazai talajtérképezések során a változó igények éslehetőségek miatt eltérő módszertant alkalmaztak a talajfelvételezésre éstérképszerkesztésre, emiatt az elkészült talajtérképek is különbözőek (üzemigenetikus talajtérképek, földértékelési térképek). A D-e-Meter rendszerkidolgozásakor az 1:10.000-es földértékelési térképek információtartalmábólindultak ki (Tóth et al. 2006). Az ország területének jelentős részére azonbannem állnak rendelkezésre ezen térképek, másrészt viszont elérhetők,beszerezhetők és feldolgozhatók egyéb térképi alapú vagy térbeliobjektumokhoz köthető talajfelvételezési adatok (üzemi genetikus térképezés,mintateres földértékelés). A D-e-Meter program adatigényének kielégítéséhezolyan módszertan(ok) kialakítására van szükség, amely(ek) a rendelkezésre állótalajtani információkból képes(ek) előállítani az adott területre vonatkozóan aföldértékelési térképezés során el nem készült térképi anyag (eredeti módszertanszerinti) digitálisan emulált változatát.A ‘60-as, ‘70-es években készült 1:10.000-es üzemi genetikus talajtérképektalajfolt központú információ tartalmának „földértékelési térképezés konform”kibővítéséhez szükséges a térképezési munkák helyszíni felvételi éslaboratóriumi jegyzőkönyveinek feldolgozása. A mintateres földértékelés -mintegy a földértékelési térképezés megalapozásaként- filozófiájában ebből aszempontból közelebb áll utódjához, más szempontból viszont sokkalkomolyabb kihívás elé állítja azt, aki térinformatikai feldolgozására vállalkozik.Mert bár ugyan termőhelyérték központú leírást alkalmazott a talajokjellemzésére, a talajtulajdonságok térbeli kiterjesztése szempontjából alapvetőtérbeli objektumokról nem szolgáltat információt. További metodológiaiproblémát jelent az archív adatok feldolgozása során a földhasználati változásokkezelése, mivel ezek nem függetlenek a talajtani adatok felvételezésétől, illetvetérképi megjelenítésétől.A Kreybig térképezés digitális feldolgozásának és az ezen alapuló KreybigDigitális Talajinformációs Rendszer (KDTIR) kialakításának (Szabó et al.,2000) bizonyos szempontból kitüntett szerep jut, mivel ez a térbelileglegrészletesebb és még országosan elkészült térképi alapú talajtani adatrendszer.A Kreybig archivum feldolgozása 1998-ban kezdődött. A térképanyagszkenneléssel történő archiválása és a képek EOV transzformációjabefejeződött, a geometriai adatok vektorizálása (talajfoltok, mint poligonok éstalaj-szelvények, mint pontok) térképszelvényenként folyamatosan halad. Atérbeli adatok és a talajszelvény adatbázis feltöltése egymástól függetlenültörténik. Jelenleg a folt mintázat feltöltése az ország területének mintegykétharmadára elkészült, a pont adatbázis feltöltése ehhez képest jóval elmarad.A térképlapokhoz csatolt magyarázó füzetekben található talajszelvényekfelvételi és a laboratóriumi jegyzőkönyvi adatbázisának feltöltésére viszont egysaját fejlesztésű adatbeviteli és ellenőrző programot fejlesztettünk. Jelenleg aszelvény adatbázis második generációs változatát használjuk. Az adatbázisnövekedésével ugyanis, illetve a továbbiakban részletezendő feladat bővítések90