Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.esetén az adszorpciós képesség jó, kellő mennyiségű humusz ill. agyagkolloidtalálható a szelvényeken belül. A T-érték klasszikus alakulását mutatótalajszelvényeknél a feltalajban az erózió nyomai kevésbé látszanak. A nagyobberózió, a humuszos szint (részleges) hiánya azt eredményezi, hogy az altalajbantaláljuk a legnagyobb adszorpciós képességű talajszinteket, köszönhetően azagyag-felhalmozódásnak. A feltalaj csökkenő ill. alacsony adszorpciósképességének a következménye, hogy a feltalaj lényegesen kisebbpufferképességgel is rendelkezik, aminek hatására a talajsavanyodás folyamataiegyre gyorsabbak.A kicserélhető bázisionok közül a szelvények nagy részében a Ca 2+ azuralkodó kation, részaránya eléri a 70-80 %-ot. A Ca 2+ mellett a Mg 2+ isjelentős, a két kation összességében a bázisionok esetén mintegy 95 %-ot teszki. A kicserélhető kationok közül a hidrogén, az alumínium és a vas valamint amangán az uralkodó.A feltalajban rendre kicsi a bázistelítettség, nagy a savanyúság. A kispufferképességű, vékony humuszos szinttel rendelkező talajokban akár azadszorpciós komplexek szétesése is bekövetkezhet. Előrehaladottá válhat ahelyzet, ha a V% 15 % alá csökken. A 15 cm-nél vastagabb humuszos szintteljellemző talajokban a pH-értékek is magasabbak, ezeknél a bázistelítettség ismagasabb, mint a vékony humuszos rétegű, alacsonyabb kémhatású talajokban.Ez figyelhető meg az idős lucfenyves alatt, ill. a meredek oldalú lombosállományokban. A fiatal lucfenyvesek alatt, valamint az idős bükkösök alattvastagabb a humuszos szint, magasabb a pH, nagyobb a bázistelítettség. A 10-20 éves lucfenyvesek termőhelyeinél még az átalakulás nem előrehaladott, atalajok ökológiai állapota jobban hasonlít az eredeti talajokra. Ezek azállományok plató helyzetben vannak, kis meredekség mellett.Az eróziós folyamatok hatására az újratelepítések vagy a felújítások ill.felújulások hatására sem tudott még az elmúlt néhány évtizedben (évszázadban)az ökoszisztémára jellemző humuszfelhalmozódási szint kialakulni. Errelényegesen hosszabb időszakra van szükség a talajfejlődés folyamán. Ahumuszkészlet alakulásához hasonló profilt mutat a foszfor és a kálium lefutásais. Azokban a szelvényekben, ahol hiányzik a szerves feltalaj, ott a felvezetőfoszfor és kálium mennyisége is kisebb. Az intenzív tápanyag felvételkövetkeztében mennyiségük a fő gyökérzónában a legkisebb, mutatván, hogy itta legintenzívebb a tápanyag felvétel, a csökkenés akár latens hiányhoz isvezethet.Ökológiai szempontból a kedvező talajállapot tartós fennmaradása alombelegyes állományok meglétéhez kötődik. Ezekben az állományokbanfolyamatos a kedvező adottságú A 1 -szint felépülése ill. fennmaradása. Jelentős anitrogén, foszfor ill. kálium mennyisége, amely a növények számára elegendőmennyiséget mutat. Jelentéktelen az ökoszisztémára jellemző belsőtalajsavanyodás. A lucfenyő telepítések hatása már egy-két fenyőgeneráció utánis kimutatható a savanyodás. Hatásukra jelentős mértékben csökkent a pH, nőtt221