Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.átlagos mélysége 89,6 cm, azaz ≈ 90 cm-rel számolhatunk. A fedőrétegeteredetileg ugyan 1 m vastagságban terítették el, de időközben a talaj természetestömörödése játszódott le.A kommunális hulladéklerakók termőrétege általában az eredeti termőrétegvisszatöltésével keletkezik. Ugyanakkor a hosszú ideig, igen vastag rétegbentörténő tárolás a talajéletet jelenősen károsíthatja, ezért Dunakeszin a feltalajbahektáronként 2 tonna Biovin márkanevű talajjavító anyagot kevertek be. Atermőréteg felső, humuszos – gyengén humuszos talajrétegének átlagosvastagsága méréseink alapján 37,9 cm, ezen vastagságban azonban igen nagyszórás (47 %) volt tapasztalható.Talajvizsgálatok eredménye és értékeléseA fúrási pontokban a legfelső, kb. 25 cm-es talajréteg átlagoshumusztartalma 0,86%. Ezen értékek homokos szövetű talajnál a humuszbanszegény kategóriába tartoznak. Az alacsony szerves anyag tartalom a talajbankedvezőtlen a növényzet fejlődése szempontjából. A homokos szövetű talajamúgy is gyenge tápanyag-szolgáltató képességét az alacsony humusztartalomcsak kevéssé javítja.A nitrogéntartalom átlagos értéke 0,08%, a talaj felső rétege nitrogénbengyengén ellátott.A foszfortartalom a felső 25 cm-ben átlagosan 4,5 mg P 2 O 5 /100 g talaj(abszolút szórás 2,8) értékű volt. A terület foszfor tápelem-készlete igenalacsony.A káliumtartalom ugyanitt átlagosan 2,9 (2,1) mg K 2 O/100 g talaj. A talajkálium készlete szintén igen alacsony. Az egyes fúrási pontok különbségeitfigyelembe véve, mind a humusztartalomra, mind az AL-P és AL-K tartalmakraigaz volt, hogy a fásítás szempontjából sikertelen, nyílt foltokban mértük alegalacsonyabb készleteket, igaz a különbség nem volt jelentős a terület többirészeihez képest. Egy ilyen határtermőhelyen azonban, ahol a fás növényzetéletfeltételei csak igen korlátozottan vagy egyáltalán nem adottak, ez a kiskülönbség is lehet a fák pusztulásának egyik oka.A fedőréteg talajának vizes pH-ja átlagosan pH(H 2 O)=8,1 értékű volt, csakigen kis abszolút szórást (0,1-0,2) mutatva. A kálium-kloridos kémhatás értékeiis csak kisebb ingadozást mutattak a területen, átlaguk 7,3. Mindezek alapján aterített talajrétegek kémhatása a gyengén lúgos – lúgos tartomány határán van.Ezen pH-értékeknél ugyanis a talaj gyengébb vízellátottsága mellett már erősengátlódhat a tápanyagok feltáródása. Figyelembe véve, hogy mind ahumusztartalom, mind a N, P és K mennyiségei alacsonyak voltak a termőrétegegészében, a talaj tápanyag-háztartása a kémhatás alapján is kedvezőtlen.A vizsgált területen a szénsavas mésztartalom átlaga a 25 felvételi pontban, atalaj felső 25 cm-es rétegére nézve 8,1% (abszolút szórás 2,50). A területmésztartalom szempontjából is homogénnek tekinthető. A közepes68