Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.Települési szilárd hulladéklerakók biológiai rekultivációjánakproblémáiHeil Bálint – Bidló András – Kovács GáborNyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar,Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék,9400 Sopron, Ady E. u. 5., E-mail: bheil@emk.nyme.huÖsszefoglalásA települési szilárd hulladéklerakók biológiai rekultivációjának általános céljamindig a hulladékfelület letakarása, valamint a lerakó tömegének a természeteskörnyezetéhez történő minél harmonikusabb illesztése volt. Míg az 1996 előttiidőszakban az előírások hiányában általában felső műszaki védelem nélkül valósítottákmeg ezt a biológiai rekultivációt, addig az Európai Uniós jogharmonizációhozkapcsolódóan az utóbbi években jelentősen megváltoztak az erre vonatkozó törvényielőírások.A változás legfontosabb eleme az, hogy míg korábban a hulladék tér elzárására csakegy egyszerű talajréteg felhordása volt szükséges, amelyre úgy lehetett növényzetettelepíteni, hogy annak gyökerei növekedésük során korlátlanul behatolhattak aszeméttérbe, addig az újfajta felső műszaki védelem egy összetettebb rétegrendet ír elő.Ez a rétegrend a biológiai rekultiváció során ökológiailag egészen más, főleg a fás szárúnövényzet számára igen kedvezőtlen körülményeket jelent, jelentősen korlátozva amaximális termőréteg-vastagságot.A fenti szabályozásnak megfelelően kialakított Dunakeszi-1.sz. települési szilárdhulladéklerakón megvizsgáltuk a biológiai rekultiváció során kialakult ökológiai,termőhelyi körülményeket. A mindössze átlagosan 90 cm vastag fedő talajrétegkedvezőtlen fizikai és kémiai tulajdonságai következtében a rekultiváció során végzetterdőtelepítés nagyon rossz eredményű volt. A homokos szövetű termőrétegben aziszap+agyag frakciók együttes aránya helyenként kevesebb mint 5%. A géppel valófelhordás miatt a pórustér is helyenként igen alacsony volt (36-59%), magastérfogattömegekkel (1584-1374 g/dm 3 ). A laboratóriumi pF-méréseink kimutatták, hogytermőrétegben tárolható diszponibilis vízmennyiség mindössze 21-88 mm.A viszonylag száraz klíma (542 mm átlagos évi csapadékösszeg) mellett a talajvízháztartását tovább rontotta a homok mésztartalma (4.4-12.5%) a fiziológiai szárazságrévén. Talajjavító anyag feltalajba való keverése ellenére is jórészt alacsony volt ahumusztartalom (0.18-1.72%), valamint a nitrogén (0.02-0.35%), AL-P és AL-K ((2.7-13.4 ill. 0.6-7.3 mg/100g) mennyisége.Eredményeink alapján – a hasonló felső műszaki védelemmel ellátotthulladéklerakókra is érvényesen – ajánlásokat adtunk a biológiai rekultivációvégrehajtásának módjára, melyek közül a legújabb törvényi rendelkezésben többszempont is érvényesült.61