Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.A folyadékvezető-képesség mérések során az eredeti szerkezetűtalajmintákat (100 cm 3 térfogat) 40 o C-on szárítottuk, majd a némiképpösszezsugorodott talajoszlopokat óvatosan kiszedtük a mintavevő csőből. Aszáraz talajoszlopokat ezután 4-5 rétegben műgyantaborítással (POLIKON P-210 FAXT) vontuk be, majd lemértük a talajoszlopok átmérőjét, magasságát. (Aműgyanta kb. 1 mm vastagságban a száraz talajba ivódott, így elkerültük, hogya talajoszlop és a mintatartó henger fala között makropórusok, hézagokalakulhassanak ki.)A mérési eredmények elemzése során vizsgáltuk a szénhidrogénszennyezésterjedésimodellekben általánosan alkalmazott (1.) becslő egyenlet „jóságát”,majd statisztikai módszerekkel (regresszió-analízis, backward elimináció)értékeltük a talajtulajdonságok és a folyadékvezető-képesség közöttiösszefüggéseket (SPSS/PC for Windows 13.0).2. táblázat. A folyadékvezető-képesség mérésekhez használt folyadékok jellemzőtulajdonságaiA folyadékok fizikai és kémiaitulajdonságai (1)Forráspont ( o C)Fajlagos tömeg [20 o C] (g/cm 3 )Viszkozitás [20 oC] (cP)Aromás összetevők (m/m%)n-alkánok (%)Cikloalkánok (%) 1 gyűrű 2 gyűrű 3 gyűrű 4 gyűrűDesztillált víz (2)DUNASOL180/220 (3)100 179 - 2170,998 0,7751,00 1,910,00 0,00- 60,3-25,112,02,10,5Határfelületi feszültség (folyadék/levegő)[20 o C] (mN/cm) 72,6 25,0Határfelületi feszültség (folyadék/víz) [20o C] (mN/cm) - 45,9166