Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.A diagramról leolvasható, hogy az üzemtervi adatok alapján, a területenkörülbelül 2/3-1/3 arányban oszlanak meg a váztalajok (SZV), illetvekőzethatású erdőtalajok (RE), valamint a barna erdőtalajok (BFÖLD, SBE). Afúráspontok adatai alapján viszont a barna erdőtalajok (ABE, BFÖLD) együttmintegy 24%-ot tesznek ki, míg a váztalajok (SZV), illetve kőzethatásúerdőtalajok (BRE, FRE, HK, VRE) együtt összesen 41%-ot adnak, mindezekmellett pedig jelentős részt képviselnek a lejtőhordalék talajok, illetve ezeknekbizonyos talajokkal alkotott átmenetei (LH, ABE/LH, BFÖLD/LH, FRE/LH,HK/LH, VRE/LH), együtt mintegy 35%-ot.A fúrások során a termőréteg-vastagság meghatározására tulajdonképpencsak a háromszintes erdőtalajok A+B szintjének együttes vastagságára, mígkőzethatású, vagy lejtőhordalék talajok esetén az A+AC szintek összesvastagságára támaszkodhatunk, mivel a fúrómaggal történő mintavétellel agyökérzet eloszlása nem határozható meg (LIMP 2005).Minthogy a váz% becslése a fúrások alkalmával igen bizonytalan, valamint aterepi felvételezés során a terület túlnyomó részét a gyertyános tölgyes klímábasoroltuk, ezért a termőréteg-mélység kategóriák kialakításánál nem a redukálttermőréteg-vastagságot vettük figyelembe, és az egész területre a GYTklímához tartotó mélység felosztást alkalmaztuk. A mély és az igen mélykategória feltűnően magas területaránya minden bizonnyal ennek azegyszerűsítésnek köszönhető, hiszen ennek az aránynak a realitása erősenvalószínűtlen.A magterületen jellemzően négy féle fizikai talajféleség fordul elő –homokos vályog (HV), vályog (V), agyagos vályog (AV) és agyag (A) –,valamint ezek egymással, illetve törmelékkel alkotott átmenetei (TÖ/V, TÖ/A,HV/V, V/AV, AV/A). Ezek közül a vályog, illetve az agyagos vályog fizikaiféleség, valamint a kettő átmenete dominál a rezervátum magterületén,együttvéve több mint a magterület 85%-a jellemezhető ezzel a fizikaitalajféleséggel. A vályog – agyagos vályog fizikai féleség kedvező a legtöbbnövény számára, mivel a csapadékvizet viszonylag gyorsan befogadja, és a víztartósabb tárolására is képes. Ebből kifolyólag a terület talajai többségénekvízgazdálkodása kedvező, víztartó képessége jó, vízvezető képessége közepes.Elkészültek továbbá a digitális térképek a fúráspontokban felvett teljestermőréteg-vastagság, a humuszos szint vastagsága, valamint az alapkőzetadatainak alapján is.Az SPSS statisztikai program segítségével klímák szerint csoportosítottuk aterületen előforduló termőhelytípus-változatokat. A kapott eredmények alapjánmegállapítható, hogy bükkös klímában 8, gyertyános tölgyes klímában 12,kocsánytalan tölgyes, illetve cseres klímában pedig 11 termőhelytípus fordulelő. Ezek változatainak száma 130, aminek 14%-a található bükkös klímában,58%-a gyertyános tölgyes klímában, a maradék 28% pedig kocsánytalantölgyes, illetve cseres klímában.211