Itt - Magyar Talajtani Társaság

More documents

Recommendations

Info

<strong>Talajtani</strong> Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.a savanyúság és a bázistelítetlenség, csökkent az adszorpciós képesség. Ezt ahatást fokozza a meredek oldal, ahol igen nagy az erózió veszélye (Feger 1993,Otto 1994, Fischer et al. 2003, Hölscher 2002, Rothe et al. 2002a, 2002b,Röhrig 2006)A talajok kémiai tulajdonságaiban bekövetkezett negatív hatás két tényezőrevezethető vissza, egyrészt a meredek oldalakat a múltban súlytott erózióra és alucfenyő telepítésekre. A lucfenyő telepítések következménye a savanyúnyerstőzeg képződés, tápanyagfelvétel és mineralizáció tér és időbeni elválása,tápanyag készlet elszegényedése, a pufferképesség csökkenése és azagyagásványok szétesése. A meredek oldalak hatása az avarlehordás ill.talajerózió, tápanyagveszteség, pufferképesség csökkenése, a pH és a V%csökkenése. Összességében a talaj savanyodásáshoz, végső soron azökoszisztémák instabilitásához vezet (Ulrich 1991).Következtetések és javaslatokA talajok vizsgálati adatai alapján bizonyos következtetések vonhatók le atalajtulajdonságok és a környezeti változók alakulása között. Nagyobbmintaszámmal statisztikailag és értékelhető lehet ez a kapcsolat. Lehetővé válika talajképző tényezők és a talajtulajdonságok közötti viszony feltárása, továbbivizsgálatokkal a talaj-növény ökológiai rendszer vizsgálata.A talaj- és termőhelyi vizsgálatok lehetőséget adnak továbbá a talaj- ill. atermőhelyi tényezők és a növényzet, a faállományok, azok egészségi állapotaközötti kapcsolat (térinformatikai, statisztikai stb.) vizsgálatára. A talaj éstermőhelyi adottságok lehetőséget adnak továbbá a termőhelyek és az egyeshasználati módok (erdőtörténeti, tájhasználati dokumentumok) közötti kapcsolatvizsgálatára, talajzoológiai megfigyelések talajadottságokkal valóösszevetésére.Talajsavanyodás lehet az ökoszisztémákra jellemző belső savanyodás ill.antropogén hatás eredménye. Ez utóbbi a légszennyezésekre, valamint azerdőgazdálkodásra vezethető vissza. A légszennyezésből kiülepedő jelentősmennyiségű kén- és nitrogén felhalmozódásra vezethető vissza. Azerdőgazdálkodás negatív hatása pedig a fafajválasztásban ill. azerdőgazdálkodási módokban jelentkezik.A talajsavanyodás kihat az agyagásványok képződésére, ezáltal felgyorsul atalajképződés, növekvő elem-elszegényedés. A humuszképződésre gyakorolthatása, hogy kedvezőtlenebbé válik a humuszforma, csökken a talajok biológiaiaktivitása. A nehézfémek komplexekből történő felszabadulása, a talajvizeksavanyodása a vízi ökoszisztémák károsodásához, az ivóvíz minőségénekromlásához vezet. Az újkeletű erdőkárok a gyökérnövekedési problémákon éstápanyag-felvételi problémákon keresztül a fatermőképesség változásátindukálja, aminek hatása lehet, hogy a tápelem arányok optimális arányokig222
<strong>Talajtani</strong> Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.történő eltolódása növekedést indukál, attól való eltérése pedig az erdőkstabilitásának csökkenéséhez vezet.Az erdőgazdálkodással kapcsolatos alternatívákKülső forrásból származó savas vegyületek hatásának csökkenésemegvalósítható a lombosok nagyobb mértékű telepítésével, az elegyetlentűlevelűek átalakításával, az állományszegélyek kialakításával, lehetőségszerinti zárt állományok fenntartásával, a tarvágások és a nyílt erdőszegélyekkerülésével. Az ökoszisztémára jellemző belső talajsavanyodás csökkenthető azerdőgazdálkodási tevékenység alapvetően a kation- és N-körfogalomra hatótényezőinek a megváltoztatásával, nevezetesen a helyben történő felkészítésselés választékolással, a gyérítések fokozatos elvégzésével, lágyszárú növényzetrészleges visszaszorításával, a tarvágások elkerülésével és az elegyesállományok kialakításával.IrodalomFeger K.-H. 1993: Bedeutung von ökosysteminternen Umsätzen undNutzungseingriffen für den Stoffhaushalt von Waldlandschaften. FreiburgerBodenkundliche Abhandlungen. Heft 31.Fischer H., Bens O., Hüttl R.F. 2002: Veränderung von Humusform, -vorrat und –verteilung im Zuge von Waldumbau Maßnahmen im Nordostdeutschen Tiefland,Forstwissenschaftliches Zentralblatt 121, 322-334. o.Hölscher D., Schmitt S., Kupfer K. 2002: Growth and Leaf Traits of Four Broad-Leaved Tree Species along a Hillside. Forstwissensch. Z.blatt 121, 229-239. o.Mössner R., Gulder H.-J. 2003: Naturwaldreservate – Forschung für den Wald derZukunft. LWF-aktuell, 40. 1-3. o.Otto H.-J. 1994: Waldökologie. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart.Rothe A., Huber C., Kreutzer K., Weis W. 2002a: Deposition and soil leaching in standsof Norway spruce and European Beech: Results from the Höglwald research incomparison with other European case studies. Plant and Soil 240, 22-45Rothe A., Kreutzer K., Küchenhoff H., 2002b: Influence of tree species composition onsoil and soil solution properties in two mixed spruce-beech stands with contrastinghistory in Southern Germany. Plant and Soil 240. 47-56.Röhrig E. Bartsch, von Lüpke B. 2006: Waldbau auf ökologischer Grundlage. VerlagEugen Ulmer, Stuttgart.Schnell A.. 2003: Lücken im Buchenwald – Naturwaldreservate bietet Einblicke. LWFaktuell,40. 12-14. o.Somogyi Z. 2002:Az erdőrezervátumokban folytatandó kutatások általános célkitűzései.In. Horváth F.– Borhidi A. (szerk.) 2002: A hazai erdőrezervátum-kutatás célja,stratégiája és módszerei. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, 83-99. o.Ulrich B. 1991: Stoffhaushalt Waldökosysteme, Manuskript, Göttingen.Weis W.. 2004: Trockenjahre beeinflussen Sickerwasser-chemie undBodenversauerung. LWF-aktuell, 43. 19-20. o.223
Page 1 and 2:
Talajtani Vándorgyűlés, Sopron,
Page 3 and 4:
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
FelszínilefolyásFelszínipárolg
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
KlímakategóriaTalajtani Vándorgy
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Gen.szintMélységcmTalajtani Vánd
Page 132 and 133:
Page 134 and 135:
Page 136 and 137:
Page 138 and 139:
Page 140 and 141:
Page 142 and 143:
Page 144 and 145:
Page 146 and 147:
Page 148 and 149:
Page 150 and 151:
Page 152 and 153:
Page 154 and 155:
Page 156 and 157:
Page 158 and 159:
Page 160 and 161:
Page 162 and 163:
Page 164 and 165:
Page 166 and 167:
Page 168 and 169:
Page 170 and 171:
Page 172 and 173: Talajtani Vándorgyűlés, Sopron,
Page 178 and 179: TalajjellemzőkTalajtani Vándorgy
Page 272 and 273:
Page 274 and 275:
Page 276 and 277:
Page 278 and 279:
Page 280 and 281:
Page 282 and 283:
Page 284 and 285:
show all

Itt - Magyar Talajtani Társaság

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?