Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.A talaj szerepe az időjárási és vízháztartási szélsőségek kedvezőtlenökológiai hatásainak mérséklésében, illetve fokozásábanVárallyay GyörgyMTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA TAKI), BudapestÖsszefoglalásA Kárpát-medence alföldjei viszonylag kedvező agroökológiai adottságokkalrendelkeznek a fenntartható biomassza-termelés céljára. De, e kedvező adottságok igennagy tér- és időbeni változatosságot mutatnak; szeszélyesek, gyakrankiszámíthatatlanok, s így nehezen előrejelezhetőek; szélsőségekre hajlamosak;érzékenyen reagálnak természeti okok miatti vagy emberi tevékenységből adódóstressz-hatásokra.Az általában kedvező agroökológiai adottságokat elsősorban a következő tényezőkveszélyeztetik: talajdegradációs folyamatok; szélsőséges vízháztartási helyzetek; anövényi tápanyagok és a szennyező anyagok biogeokémiai ciklusának kedvezőtlenirányú megváltozása.Magyarországon egyre gyakoriabbak, s a jövőben még gyakoribbá, hosszabbá,súlyosabbá válnak a szélsőséges vízháztartási helyzetek: egyaránt nő az árvíz–belvíz–túlnedvesedés veszélye, ill. az aszályérzékenység. Mégpedig gyakran ugyanabban azévben, ugyanazon a területen. Ennek okai a légköri csapadék nagy és szeszélyes tér- ésidőbeni variabilitása; az eső-hó arány és a hóolvadás körülményei; a makro-, mezo- ésmikrodomborzat; a talajviszonyok, elsősorban a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai; anövényzet, ill. a talajhasznosítás. Következményei pedig víz-, talaj-, biota-, növény-,termés- és energia-veszteség, valamint fokozódó környezeti kockázatok, károsodások.Ilyen körülmények között megkülönböztetett jelentősége van annak, hogyMagyarország legnagyobb potenciális természetes víztározója a talaj. 0–100 cm-es felsőrétegének pórusterébe (30–35 km³) az évi átlagos csapadékmennyiség (50–55 km³)elvileg kétszerre beleférne. Az egyre gyakoribbá váló szélsőséges vízháztartásihelyzeteket az okozza, hogy ez a tározótér nem tud feltöltődni, hasznosulni, az alábbiokok miatt:– A talaj pórustere vízzel telített, egy megelőző nedves időszak csapadékafeltöltötte („tele palack”).– A víz talajba szivárgását vagy egy fagyott („fagyott palack”), vagy egy erősentömődött, közel víz át nem eresztő („ledugaszolt palack”) felszíni vagy felszín közelitalajréteg megakadályozza vagy korlátozza.– A beszivárgott víz nem tározódik a talajban, hanem a mélyebb rétegekbe vagya talajvízbe szivárog („lyukas palack”).Következik fentiekből, hogy a talajvízháztartás-szabályozásának alaptétele afelszínről jutó víz talajba szivárgásának és a talajban történő hasznos (a növény számárafelvehető formában történő) tározásának elősegítése. Ezzel egyaránt csökken a felszínilefolyás, a párolgási és szivárgási veszteségek; javul a növény vízellátása; s mérséklődika káros környezeti mellékhatások kockázata.7