Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.csekély vízmennyiség csak rövid ideig volt képes a növényzet vízigényétkielégíteni, s a tavasszal belvizes vagy túlnedvesedett területek egy tekintélyesrészén komoly aszálykárok jelentkeztek. Könnyű mechanikai összetételűhomoktalajaink aszályérzékenységét a talaj gyenge víztartó képessége okozza.Itt (az erősen tömődött, gyakran mésszel öszecementált felszínűhomoktalajoktól eltekintve) a víz nagyon be tud szivárogni a talajba, de apórustérben nem tud megmaradni, csak „átfut’”a talajszelvényen, s jut amélyebb rétegekbe vagy a talajvízbe: „lyukas palack effektus”. S ez a„vízháztartási kétarcúság” sajnos nem kivételes eset, hanem egyik jellemzője aMagyar Alföldnek. Szeszélyes és szélsőségekre hajlamos klímájú országunkban(alföldjeinken) a talaj megkülönböztetett fontosságú szerepe nem vitatható.Szemléletes bizonyítéka ennek az a tény, hogy azonos időjárási szélsőségek atalajviszonyoktól függően nagymértékben különböző ökológiai stresszhelyzeteketés következményeket eredményez(het)nek. Így volt ez 2000-ben is:a szélsőséges vízgazdálkodású, belvizes majd aszályos területeken súlyos,helyenként katasztrofális volt a terméskiesés, míg a jó és kiegyenlítettvízgazdálkodású talajokon ez alig vagy csak mérsékelten volt megfigyelhető.A talaj vízháztartás-szabályozásaA talajfolyamatok szabályozása a korszerű talajtan egyik legfontosabbfeladata, amelyre egyre inkább van szükség, de egyre inkább van lehetőség is(Várallyay, 2000, 2004, 2005a). Bár az erősödő kedvezőtlen hatások kivédése,megelőzése egyre nehezebb, mégis ki lehet és kell mondani azt az alaptételt,hogy talajkészleteink minősége, funkcióképessége, termékenysége megőrizhető,fenntartható! Sem a különböző civilizációs ártalmak, sem a talajhasználat nemvezet szükségszerűen és kivédhetetlenül talajkészleteink állapotánakromlásához: hisz a talaj megújuló természeti erőforrás. Ez a megújulás azonbannem megy végbe automatikusan, hanem állandó és tudatos tevékenységetkövetel (Várallyay, 1997, 2002).A korszerű „fenntartható” talajhasználatban megkülönböztetettjelentősége van a termesztési kockázatok csökkentésének, a talajvédelemnek, aszélsőséges vízháztartási és ökológiai stressz-helyzetek megelőzésének,kiküszöbölésének, mérséklésének. Ez a Kárpát-medence alföldi területeinkétirányú vízháztartás-szabályozást tesz szükségessé (Várallyay, 2001, 2004),amelynek alaptétele nem lehet más, mint– a talaj felszínére jutó víz talajba szivárgásának, és– a talajban történő hasznos (a növények számára felvehető formában történő)tározásának elősegítése, illetve– a felesleges vizek talajból és területről történő eltávolítása.E célok lehetőségeit foglaltuk össze az 1. táblázatban, utalva arra, hogy avízháztartás-szabályozási beavatkozások túlnyomó része egyben hatékonykörnyezetvédelmi intézkedés is (Várallyay, 2005a).17