Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.A kálium műtrágya hatóanyag az NPK-kezelésekben azonos mennyiségű,tehát nem várható a talajokban káliumtartalom növekedéskülönbség a kezelésekhatására, csak a trágyázatlan kontrollhoz viszonyítva. A talajok közötti eltéréseka különböző agyagtartalommal magyarázhatók, az agyagos putnoki és amosonmagyaróvári vályogos homoktalajok összehasonlításában.A szerves anyag tartalom mutatói közül, az összes nitrogén mg/100 g talaj, aszéntartalom %-al és a humusz %-al, kezelésenként a vizsgált talajoknálhasonló tendenciát mutat. A C/N-arány ezzel fordított nagyságú mutatókkaljellemezhető. Ennek az a magyarázata, hogy a nagyobb nitrogéntartalmútalajokban a szerves anyag ásványosodása intenzívebb, ez szűkebb C/N aránykialakításához vezetA humuszstabilitási szám (Q-érték) a kalciumhoz kötődő humifikált szervesvegyületek arányára utal, megmutatja a humusz minőségének változását aműtrágyázási kezelések hatására. A három vizsgált talaj esetében látható, hogyaz iregszemcsei talajon kedvező, míg a putnoki savanyú talajon és amagyaróvári alacsonyabb humusztartalmú talajon, kedvezőtlen iránybanváltoztak a humusz stabilitási szám értékek a növekvő műtrágyázási kezelésekhatására. A humuszstabilitási koefficiens K-értékei is az egyes talajoknál, ahumuszmunőség változásánál hasonló tendenciát jeleznek. A három talajtermékenységi sorrendjére és a talajok környezetvédelmi kapacitásaszempontjából ezek a mutatók nagyon fontos információval szolgálnak.58