Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.Biológiai és biokémiai vizsgálatok egy eróziós katénánSzeder B. 1 – Simon B. 1 – Dombos M. 2 – Szegi T. 11 Szent István Egyetem, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllő;2 Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet, BudapestBevezetésHazánkban a mezőgazdasági művelés jelentős része évszázadok óta meszeslöszön kialakult, jó minőségű mezőségi talajokon történik, melyek természetesállapotukban termékeny talajok. E területek nagy hányadán azonban valamilyenleromlást tapasztalunk, mint például a szerves anyag csökkenést,talajtömörödést, eróziót és/vagy szerkezeti degradációt, gyakran a helytelentalajhasználat miatt. Ezeket a degradációs folyamatokat többnyire biológiaidegradáció (fajgazdagság csökkenése) is követheti (GARDI, 2002).A talajfauna fontos szerepet tölt be a biomassza lebontásában, a talaj ásványi ésszerves anyagának összekeverésében, a talajszerkezet kialakulásában, illetveegyéb folyamatokban, amelyek befolyásolják az egészséges talajfunkciókkialakulását (SZABÓ, 1989). LARSEN és munkatársai (2004) laboratóriumikörülmények között azt vizsgálták, hogy a talajtömörödés hogyan hat a talajlakó(eu-edafikus) ugróvillások egyedszámára. Megállapították, hogy a talajszerkezete és a pórustér csökkenése (a durva pórusok />120 μm/ számánakcsökkenése) a két meghatározó paraméter a talajlakó ugróvillásokegyedszámánál. Megállapították, hogy a talajban lejátszódó fizikai degradációsfolyamatokat többnyire biológiai degradáció (egyedszám csökkenés) iskövetheti (LARSEN ET AL., 2004). A talajlakó ugróvillások egyedszámátbefolyásolják a következő fizikai paraméterek: a talaj pórusainak mérete,száma, a járatrendszerek összeköttetése, a nedvességtartalom, a hőmérséklet(DIDDEN, 1987; HOPKIN, 1997; JOOSSE, 1981).Célkitűzésünk az volt, hogy a fizikai leromlás és a biológiai, illetvebiokémiai tulajdonságok között kvantitatív kapcsolatot keressünk egy eróziósgrádiens mentén. Feltételezhetően nemcsak az abiotikus tényezők(talajnedvesség, tömörödés), hanem a biotikus tényezők is, mint pl. amikrobiológiai aktivitás is fontos ökológiai szerepet játszanak a talajfaunakialakulásában. Ezen tényezők megfelelő vizsgálata jó alapot nyújthat a talajbiológiai állapotának felmérésében. Vizsgálatunk során a talaj mezofaunájánakegy csoportjára összpontosítottunk, nevezetesen az ugróvillásokra (Collembola),mint reprezentatív csoportra. Az ugróvillások ökonómiai jelentősége elsősorbana gombafonalakkal illetve bomló növényi maradványokkal való táplálkozás. Amikorrhizák növekedésének ill. gombabetegségek szabályozásában játszanakhasznos szerepet (SERES ET AL., 2003).76