Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.Talajok olajvezető-képességének becslése szénhidrogénnelszennyezett területek tényfeltárása soránElek Barbara 1 – Makó András 2 – S. Nagy István 31 Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar;2 Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar;3 Luzonit Mérnöki IrodaÖsszefoglalásKutatási feladatunk keretében kidolgoztuk az eredeti szerkezetű talajminták apolárosszerves folyadékokkal történő folyadékvezető-képességének mérési módszerét.Vizsgáltuk a szénhidrogénszennyezés terjedési modellek által használt olajvezetőképességbecslő egyenlet alkalmasságát a vizsgálati adatbázison. Megállapítottuk, hogyezek az egyenletek nem alkalmasak a vizsgált eredeti szerkezetű talajminták olajvezetőképességénekbecslésére. Kerestük azokat a – könnyen mérhető – talajparamétereket,melyek korrelatív kapcsolatba hozhatók a minták olajvezető-képességével azzal a céllal,hogy vizsgáljuk egy majdani „újabb típusú” becslési módszer kidolgozásánaklehetőségét. Az adatbázis elemzésével kapott regressziós összefüggések alkalmasaklehetnek arra, hogy az olajvezető-képesség becslési módszerének kidolgozásáhoztámpontot nyújtsanak, azt megalapozzák. Ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre állóadatbázis – további, most már „rutinvizsgálatokkal” – feltétlenül kibővítésre szorulahhoz, hogy a könnyen mérhető talajparaméterek alapján a talajok szénhidrogénvezetőképességétbecsülni tudjuk.BevezetésMagyarországon az elmúlt évtizedekben számos olyan ipari létesítményszűnt meg, melyek területén nagy mennyiségű szénhidrogén szennyezéskerülhetett be a felszín alatti befogadóba. Napjainkban ezen felhagyott iparilétesítmények helyén ún. barnamezős beruházások valósulnak meg. Abarnamezős beruházás folyamán - tekintettel a felszín alatti vizek védelmérőlszóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletre - a már bekövetkezettszennyezés(ek) esetén kármentesítést kell végezni a köz érdekében. Akármentesítés első szakasza a tényfeltárás. A tényfeltárás során vizsgálni kellminden olyan szennyezőanyag - esetünkben szénhidrogén - térbelielőfordulását, melynek jelenléte a területen végzett addigi tevékenységek vagyalkalmazott technológiák alapján valószínűsíthető, továbbá környezeti- éshumánkockázat becsléssel meg kell adni az ún. kármentesítési célállapothatárértéket. A tényfeltárás során a felszín alatti közeg állapotának megismerésecéljából talajminták vételezése történik. Ezt követően a vizsgálati eredményekfigyelembevételével - számítással, modellezéssel - történik meg a szennyezéstérbeli és időbeli lehatárolása.163