Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.a fenti céllal indított becslési módszer kidolgozásának kezdeti eredményeitfoglalja össze.Anyag és módszerAhhoz, hogy az AIIR adatbázis korlátozott talajtani információitvízgazdálkodási szempontból értékelhessük, illetve a vízgazdálkodásitulajdonságokat a talajok termékenységével összevethessük, a Várallyay-féleFVV (10x10) vízgazdálkodási kategóriamátrix 5 kategóriakódraleegyszerűsített, könnyebben becsülhető változatát hoztuk létre elsőként.Várallyay (1982) dolgozta ki a talajok vízgazdálkodási tulajdonságait ábrázolónagy méretarányú térképezés módszertanát (FVV: „Fizikai, Vízgazdálkodási ésVízháztartási” tulajdonságok térképezése). Az FVV térképezési módszertanazonban nem terjedt el széles körben, mert a térképezendő területeken általábannem volt mód a kívánt részletességben a vízgazdálkodási jellemzőkbegyűjtésére.A TIM adatbázison (Várallyay, 1995), statisztikai klasszifikációsmódszerekkel (SPSS / Classification tree – CHAID) alakítottuk ki az 5számjegyű, max. 10 fokozatú vízgazdálkodási kategóriamátrixot (1. táblázat).Ezt követően – szintén klasszifikációs módszerekkel - kidolgoztunk egy un.csoportbecslési eljárást, melynek segítségével a talajgenetikai információk és atalajtani alapvizsgálati adatok alapján a talajok a vízgazdálkodásikategóriamátrix szerinti kódszámokkal jellemezhetők.A fenti becslőmódszert alkalmazva az AIIR adatbázis talajaihoz ishozzárendeltük az 5 számjegyű vízgazdálkodási kategóriakódokat, majd –statisztikai csoportképzési módszerekkel – növényenként összevontuk a hasonlótermékenységű, de különböző vízgazdálkodási kategóriakódokkal jellemezetttalajokat. Vizsgáltuk a kialakított „vízgazdálkodási termékenységi csoportok”jellegzetes termékenységi mutatóit búza, kukorica, napraforgó és cukorrépanövényekre.264