Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.methods. In accordance with the meso-climate, variation in slope, stand structure andsoil type can be identified. Statistical analysis results returned the percentagedistribution of the varying relief and site components in the field, as well as a clusteranalysisof the plant data.Previously, data from management plans had produced small-scale soil type maps.The comprehensive analysis of the Reserve has facilitated the production of detailed,accurate, large scale maps of soil types and the above mentioned site characteristics.These maps will be useful tools for further research and scientific investigations.BevezetésAz erdőrezervátum-kutatások elsődleges célja a zavartalanul érvényesülő(természetes) erdei folyamatok vizsgálata, de a napjainkban egyre inkábbérvényesülő erdőgazdálkodási irányelvek mellett nagy hangsúlyt kap agazdasági erdőkben lezajló folyamatok megértése, valamint a természetes(természetközeli) és a gazdasági erdők szerkezete és működése közötti alapvetőhasonlóságok és különbségek feltárása is. Az erdőrezervátumokban lejátszódófolyamatok megfigyelésében meghatározó szerep jut a termőhelyvizsgálatoknak,hiszen az erdőállományok szerkezetét és fejlődését, valamint azegyes növényfajok (fafajok, cserjék és lágyszárú növények) előfordulását csak atermőhely ismeretében tudjuk megfelelően értékelni. A termőhelyi vizsgálatokalapadatokat szolgáltatnak az erdőrezervátumban végzett egyéb vizsgálatokhozés a megfigyelésekből levont következtetések más erdőrezervátumokra történőkiterjesztéséhez (HORVÁTH és BORHIDI 2002).A Felsőtárkány – Várhegy-erdőrezervátum (ER-59) az Északiközéphegységben,a dél-nyugati Bükkben, a Tárkányi-medencében található. Azerdőrezervátum nyilvántartott területe 339 ha, melyet gazdaságilag kezelt ésfelhagyott erdők, mészkedvelő cseres-tölgyesek, zárt molyhos-tölgyesek ésgyertyános-tölgyesek borítanak. A rezervátum magterülete három különállórészre tagolódik, melyek a Csák-pilis hegytől a Várhegyig húzódnak északészakkelettőldél-délnyugati irányban. Közöttük védőzóna található. Amagterület kiterjedése összesen 94,1 ha. A rezervátum ÉK-DNy iránybanhúzódó hegyvonulatának, melynek három 600 m fölé magasodó csúcsa van, alegalacsonyabb pontja 315 m, a legmagasabb pedig 669 m (MAGYAR 2002,MOKOS 2003). A terület geológiai szempontból igen változatos. A Várhegyfőtömegét a különböző korú és kifejlődésű mészkövek alkotják, de a mészkövekközött találkozhatunk dolomittal, agyagpalával és egyéb kőzetekkel is (JUHÁSZ1986). A Bükkhegység erdőgazdasági táj területén a következő talajféleségek,illetve talajtípusok fordulnak elő: sziklás, köves váztalajok, lejtőhordaléktalajok, rendzina, ranker, erősen savanyú, barna erdőtalajok, podzolos,agyagbemosódásos és pszeudoglejes barna erdőtalajok, valamint réti talajok(DANSZKY 1963). A Várhegy területét gyertyános tölgyes makroklímávaljellemezhetjük. A Várhegy kortörténeti szempontból is sok érdekességet rejt204