Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.Potenciális kórokozó mikroorganizmusok kimutatási lehetőségeiAz állategészségügy és az élelmiszer-minőség szempontjából fontos néhánymikrobafaj- és -csoport (Escherichia coli, Salmonella sp.) kimutatásilehetőségét ellenőriztük különböző módszerekkel kommunálisszennyvíziszapokat tartalmazó mintákból a HOR-Hyg (EU-Kp6) projektelőírásai szerint. Ennek során mikrobacsoportonként háromféle eljárástalkalmaztunk: szűrést, legvalószínűbb szám (MPN) és a jelenlét vagy a hiánymódszerét (előzetes Európai Normativák (prEN) szerint a következő kódokalapján Salmonella sp. kimutatására a prEN 15215-1, -2 és –3 előszabványokat.Ezen kívül szűrést és kétféle MPN módszert is teszteltünk az E.coli csíraszám meghatározásához, a prEN 15214-1, -2, -3 eljárások szerint. Azösszehasonlító vizsgálatokhoz hazai mintákat kaptunk heti rendszerességgel azFCsM Észak-Pesti Szennyvíztisztító Telepéről. A minták egy része a kezeletlennyers iszapot, más részük mésszel kondicionált iszapot, ismét más részükkomposztált iszapot tartalmazott. A minták kiértékelésénél kontrollmikroorganizmusokat is felhasználtunk, ezek a Francia Pasteur Intézettőlérkeztek. Az eredmények feldolgozása a nemzetközi eredményekkel valóösszehasonlításban, jelenleg is folyamatban van. A szabványosítási eljárásra eztkövetően kerül sor.Eredmények és értékelésükKitenyészthető mikroorganizmusok és komposzt-kezelésekAz 1. ábra az összes heterotróf és a spóraképző mikroorganizmusok számátmutatja az 1. táblázatban közölt kezelések függvényében, a juhtrágya alapúkomposzt-termékekben az összes mintázásnál kapott adatok átlagában.Megállapítható, hogy a vizsgált mikrobacsoportok száma a csoportra jellemzőnagyságrendet mutatja az adott szelektív táplemezekkel. Ennek megfelelően alegnagyobb mennyiséget (10 8 -10 9 g -1 ) az összes kitenyészthető heterotrófmikroorganizmusoknál, a legkisebbet pedig (10 6 -10 7 g -1 ) a spórásoknál tudtukkimutatni. Az 1. táblázatban közölt kezelésekre szintén a spórások reagáltak alegkevésbé, a juhtrágya kontrollhoz viszonyítva az összes kezelés csökkentette aspórások számát.A heterotrófoknál a foszforgipsz kiegészítés növelte a csíraszámot, a 7.kezelésnél ez szignifikáns is lett, ami a további adalékanyagnak, a biofertnek ahatására következett be. A nyersfoszfáthoz viszonyítva tehát a lassúbb feltárásiütemű foszforgipsz a csíraszám változására kedvezőbbnek bizonyult, amit a 3-as és 7-es kezeléseknél a tendenciájában is jelentkező nagyobb mikrobatömegmutat. A spórások indifferens voltát ugyanakkor az intenzív anyagcserefolyamatokés a felvehető tápanyagok nagy mennyiségei magyarázhatják.157