Itt - Magyar Talajtani Társaság

More documents

Recommendations

Info

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.Molnár E., Németh T. & Pálmai O. 1995. Problems in heavy metal pollution inHungary. In: Heavy Metals; Problems and solutions. (Eds.: Salomons et al.),Chapter 19, p. 323-344., Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg. 1995.Simon L., Prokisch J. & Győri Z. 2000. Szennyvíziszap komposzt hatása a kukoricanehézfém-akkumulációjára. Agrokémia és Talajtan, 49: 247-256.Szili-Kovács T. 1985. A szennyvíziszap elhelyezés talaj-mikrobiológiai problémái.Agrokémia és Talajtan, 34: 486-493.Tamás J. & Filep Gy. 1995. Nehézfém forgalom vizsgálata szennyvíziszapokkal terheltmezőgazdasági területeken. Agrokémia és Talajtan, 44: 419-427.Tamás J. 1998. Szennyvíztisztítás és szennyvíziszap elhelyezés. DebreceniAgrártudományi Egyetem, Debrecen, pp. 150.Vermes L. 1983. A szennyvíziszapok hatása a talaj kémiai és fizikai sajátosságaira.p.33-52. In: Települési szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezésének talajtani ésagrokémiai kérdései. MÉM NAK, BudapestVermes L. & Biró B. 2002. Study on the revitalisation potental of thermal-treated soils.Agrokémia és Talajtan, 50: 129-138.Vivas A., Azcon R., Biró B., Barea J.M. & Ruiz-Lozano J.M. 2003. Influence of twobacterial strains from a Pb-polluted soil on plant growth and on arbuscularmycorrhizal functioning under Pb toxicity. Canadian J. Microbiology, 49: 577-588.50/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet: a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdaságifelhasználásáról és kezelésének szabályairól. Magyar Közlöny. 2001. 39. szám. 2532– 2543. old.162
Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.Talajok olajvezető-képességének becslése szénhidrogénnelszennyezett területek tényfeltárása soránElek Barbara 1 – Makó András 2 – S. Nagy István 31 Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar;2 Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar;3 Luzonit Mérnöki IrodaÖsszefoglalásKutatási feladatunk keretében kidolgoztuk az eredeti szerkezetű talajminták apolárosszerves folyadékokkal történő folyadékvezető-képességének mérési módszerét.Vizsgáltuk a szénhidrogénszennyezés terjedési modellek által használt olajvezetőképességbecslő egyenlet alkalmasságát a vizsgálati adatbázison. Megállapítottuk, hogyezek az egyenletek nem alkalmasak a vizsgált eredeti szerkezetű talajminták olajvezetőképességénekbecslésére. Kerestük azokat a – könnyen mérhető – talajparamétereket,melyek korrelatív kapcsolatba hozhatók a minták olajvezető-képességével azzal a céllal,hogy vizsgáljuk egy majdani „újabb típusú” becslési módszer kidolgozásánaklehetőségét. Az adatbázis elemzésével kapott regressziós összefüggések alkalmasaklehetnek arra, hogy az olajvezető-képesség becslési módszerének kidolgozásáhoztámpontot nyújtsanak, azt megalapozzák. Ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre állóadatbázis – további, most már „rutinvizsgálatokkal” – feltétlenül kibővítésre szorulahhoz, hogy a könnyen mérhető talajparaméterek alapján a talajok szénhidrogénvezetőképességétbecsülni tudjuk.BevezetésMagyarországon az elmúlt évtizedekben számos olyan ipari létesítményszűnt meg, melyek területén nagy mennyiségű szénhidrogén szennyezéskerülhetett be a felszín alatti befogadóba. Napjainkban ezen felhagyott iparilétesítmények helyén ún. barnamezős beruházások valósulnak meg. Abarnamezős beruházás folyamán - tekintettel a felszín alatti vizek védelmérőlszóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletre - a már bekövetkezettszennyezés(ek) esetén kármentesítést kell végezni a köz érdekében. Akármentesítés első szakasza a tényfeltárás. A tényfeltárás során vizsgálni kellminden olyan szennyezőanyag - esetünkben szénhidrogén - térbelielőfordulását, melynek jelenléte a területen végzett addigi tevékenységek vagyalkalmazott technológiák alapján valószínűsíthető, továbbá környezeti- éshumánkockázat becsléssel meg kell adni az ún. kármentesítési célállapothatárértéket. A tényfeltárás során a felszín alatti közeg állapotának megismerésecéljából talajminták vételezése történik. Ezt követően a vizsgálati eredményekfigyelembevételével - számítással, modellezéssel - történik meg a szennyezéstérbeli és időbeli lehatárolása.163
Page 1 and 2:
Talajtani Vándorgyűlés, Sopron,
Page 3 and 4:
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
FelszínilefolyásFelszínipárolg
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113: Talajtani Vándorgyűlés, Sopron,
Page 114 and 115: KlímakategóriaTalajtani Vándorgy
Page 130 and 131: Gen.szintMélységcmTalajtani Vánd
Page 178 and 179: TalajjellemzőkTalajtani Vándorgy
Page 212 and 213:
Page 214 and 215:
Page 216 and 217:
Page 218 and 219:
Page 220 and 221:
Page 222 and 223:
Page 224 and 225:
Page 226 and 227:
Page 228 and 229:
Page 230 and 231:
Page 232 and 233:
Page 234 and 235:
Page 236 and 237:
Page 238 and 239:
Page 240 and 241:
Page 242 and 243:
Page 244 and 245:
Page 246 and 247:
Page 248 and 249:
Page 250 and 251:
Page 252 and 253:
Page 254 and 255:
Page 256 and 257:
Page 258 and 259:
Page 260 and 261:
Page 262 and 263:
Page 264 and 265:
Page 266 and 267:
Page 268 and 269:
Page 270 and 271:
Page 272 and 273:
Page 274 and 275:
Page 276 and 277:
Page 278 and 279:
Page 280 and 281:
Page 282 and 283:
Page 284 and 285:
show all

Itt - Magyar Talajtani Társaság

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?