Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.A talajba került szénhidrogén szennyezések egy része az ún. nem vizes fázisúfolyadékok (NAPL: nonaqueous phase liquids) csoportjába tartozik. Ezen nemvizes fázisú folyadékok (NAPL) viselkedésének megismerése elengedhetetlenfeltétele a ténylegesen vagy potenciálisan fennálló környezeti és humánkockázat minél pontosabb meghatározásának, valamint a szennyezett területekhatékony kármentesítésének (Várallyay, 1996). Az elmúlt években többen istanulmányozták a nem vizes fázisú folyadékoknak (NAPL) a talajokfolyadékvezető-képességére (folyadékvezető-képesség: a hidraulikusvezetőképesség (k) általánosítása vízre és a víztől eltérő folyadékokra)gyakorolt hatását (Makó, 2000; 2005; Soga et al., 2005). A laboratóriumikísérletek eredményei azt mutatják, hogy a talajok folyadékvezető-képességeáltalában a folyadék fázis - szilárd fázis kölcsönhatások függvénye. Nagyobbmennyiségű agyagfrakciót tartalmazó talajok esetében ezért nem használható aza széles körben elterjedt becslési eljárás, melyben a szerves folyadékvezetőképességeta vízvezető-képességből (hidraulikus vezetőképesség) becslik aszámításhoz felhasználva a folyadékpárok eltérő viszkozitási és fajlagos tömegértékeit:K tel,o = k tel,v . (μ v . ρ o ) / (μ o . ρ v ) (1.)ahol k tel,o : telítettségi szerves folyadékvezető-képesség; k tel,v : telített talajhidraulikus vezetőképessége; μ v és μ o : a víz és a szerves folyadék viszkozitása;v és ρ o : a víz és a szerves folyadék fajlagos tömege. A becslési módszerfeltételezi, hogy a szilárd fázis és a folyadék fázis(ok) között nem játszódik leszámottevő fizikai-kémiai, kémiai kölcsönhatás, vagyis a talaj "ideális porózusközegnek" tekinthető. A szerves folyadékvezető-képesség becslések hibájáteredményező folyadék fázis - szilárd fázis kölcsönhatások egyfajta kifejeződésea talajminták - nagy agyagtartalmú talajokra különösen jellemző - duzzadásavagy zsugorodása. A folyadéktelítés és a folyadékvezető-képesség mérésközben a víz és a szerves folyadékok hatására eltérő mértékben duzzadnak atalajminták, különböző mértékben változik a talajok differenciált porozitása(pórusméret eloszlása), a pórusméretek pedig döntően meghatározzák afolyadékvezető-képesség mértékét. A folyadék fázis - szilárd fáziskölcsönhatások különbözősége a víz és a szerves folyadékok esetében aszerkezetes talajok aggregátumainak stabilitásában is megmutatkozik. Akülönböző mértékben szerkezetes talajokkal vizes és apoláros szerves folyadékközegben végzett előkísérleteink alapján (Makó, 2000) feltételezhető volt, hogya talajminták folyadékokkal való telítése és a folyadékvezetés mérése közbenbekövetkező szétiszapolódás (dezaggregáció) mértékének függvényébenváltozik a minták különböző folyadékokkal mérhető differenciált porozitása(nyomás-telítettség görbéinek alakulása) és folyadékvezető-képessége.164