Itt - Magyar Talajtani Társaság

Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25.a savanyúság és a bázistelítetlenség, csökkent az adszorpciós képesség. Ezt ahatást fokozza a meredek oldal, ahol igen nagy az erózió veszélye (Feger 1993,Otto 1994, Fischer et al. 2003, Hölscher 2002, Rothe et al. 2002a, 2002b,Röhrig 2006)A talajok kémiai tulajdonságaiban bekövetkezett negatív hatás két tényezőrevezethető vissza, egyrészt a meredek oldalakat a múltban súlytott erózióra és alucfenyő telepítésekre. A lucfenyő telepítések következménye a savanyúnyerstőzeg képződés, tápanyagfelvétel és mineralizáció tér és időbeni elválása,tápanyag készlet elszegényedése, a pufferképesség csökkenése és azagyagásványok szétesése. A meredek oldalak hatása az avarlehordás ill.talajerózió, tápanyagveszteség, pufferképesség csökkenése, a pH és a V%csökkenése. Összességében a talaj savanyodásáshoz, végső soron azökoszisztémák instabilitásához vezet (Ulrich 1991).Következtetések és javaslatokA talajok vizsgálati adatai alapján bizonyos következtetések vonhatók le atalajtulajdonságok és a környezeti változók alakulása között. Nagyobbmintaszámmal statisztikailag és értékelhető lehet ez a kapcsolat. Lehetővé válika talajképző tényezők és a talajtulajdonságok közötti viszony feltárása, továbbivizsgálatokkal a talaj-növény ökológiai rendszer vizsgálata.A talaj- és termőhelyi vizsgálatok lehetőséget adnak továbbá a talaj- ill. atermőhelyi tényezők és a növényzet, a faállományok, azok egészségi állapotaközötti kapcsolat (térinformatikai, statisztikai stb.) vizsgálatára. A talaj éstermőhelyi adottságok lehetőséget adnak továbbá a termőhelyek és az egyeshasználati módok (erdőtörténeti, tájhasználati dokumentumok) közötti kapcsolatvizsgálatára, talajzoológiai megfigyelések talajadottságokkal valóösszevetésére.Talajsavanyodás lehet az ökoszisztémákra jellemző belső savanyodás ill.antropogén hatás eredménye. Ez utóbbi a légszennyezésekre, valamint azerdőgazdálkodásra vezethető vissza. A légszennyezésből kiülepedő jelentősmennyiségű kén- és nitrogén felhalmozódásra vezethető vissza. Azerdőgazdálkodás negatív hatása pedig a fafajválasztásban ill. azerdőgazdálkodási módokban jelentkezik.A talajsavanyodás kihat az agyagásványok képződésére, ezáltal felgyorsul atalajképződés, növekvő elem-elszegényedés. A humuszképződésre gyakorolthatása, hogy kedvezőtlenebbé válik a humuszforma, csökken a talajok biológiaiaktivitása. A nehézfémek komplexekből történő felszabadulása, a talajvizeksavanyodása a vízi ökoszisztémák károsodásához, az ivóvíz minőségénekromlásához vezet. Az újkeletű erdőkárok a gyökérnövekedési problémákon éstápanyag-felvételi problémákon keresztül a fatermőképesség változásátindukálja, aminek hatása lehet, hogy a tápelem arányok optimális arányokig222