tunk. Ilyen értelemben Witkacy falanszterénekis van művészeten kívüli jelentősége.Ezt csak azért szögezem le, mert ez akissé hosszú - bár tárgyához képest csakvázlatos - tanulmány nem erre akartafelhívni a figyelmet. Azt szerettem volnajelezni, hogy a drámaírónak és aszínházművésznek - mint mindenművésznek - műalkotás létrehozása afeladata, tevékenysége tehát nem merülhetki elméletek, filozófiák, pamfletek,paródiák gyártásában. Attól, hogyvalakinek - mint Witkacynak - úgy-nevezettsajátos stílusa van, még nem feltétlenüljelentős művész. Attól sem lesz valaki nagyművész, ha bizonyos fogások feltalálásábanés egyes kérdések tudatosításában előtte járfejlettebb gazdasággal rendelkező országokművészeinek. A sajátos lengyel - vagyéppen magyar - kérdések irántifogékonyság nem menti fel az írót azegyetemes kérdésekkel való behatófoglalkozás alól. Az sem megoldás, ha egykelet-európai művész a sajátosproblémákkal vívódva oda jut - mintpéldául Gombrowicz -, hogy a győzelmetreménytelennek ítélve mindent el akardobni magától, ami a számára adott és bénítónakérzett országgal és kultúrávalkapcsolatos. A nálunk ismeretlen keleteurópaizsákutcákat is, a többnyire szinténismeretlen nagy eredményeket is azért kellelemeznünk, hogy tanuljunk belőlük. Sem amitizálással, sem a körülöttünk zajlókulturális csatározások irántiközömbösséggel nem megyünk semmire.Witkiewicz: Az anya (Szegedi Kisszínpad)Fordította: Kerényi Grácia, rendező: SándorJános, díszlet és jelmez: Gyarmathy Ágnes.Szereplők: Barta Mária, Csernák Árpád,Egervári Klára, Martin Márta, Mentes József,Miklós Klára, Kovács János, Bagó László, SimonÉva, Körtvélyessy Zsolt, Melis Gábor, SzabóIstván, Gyürki István.BERKES ERZSÉBETLengyel József színháza„Minden jelen a jövőbe ível" - írta Kassákszörnyű-szép újságjában, a MÁ-ban, egymég alig-költő fiatalember, 1917. augusztus15-én. Az akkori jövő jelen-né vált, s afiatalember, Lengyel József, Kossuth-díjasíróvá. Közben sok minden történt. Avilággal is, Lengyel Józseffel is. Nemváltozott azonban a fenti költői tétel igaza,amit Lengyel írói működése is bizonyít:felelőssége és jövő-re nyitottságacsorbítatlan. Ez az elkötelezettségönmagában elégséges arra, hogy nekeressünk különleges magyarázatot: a nagytekintélyű novellistát mi vonzotta aszínpadhoz.Természetesen különleges okok is lehetnek.Írói önvallomás vagy aprólékosfilológia kiderítheti majd, hogy az emigrációéveiben dramaturgként is dolgozóLengyel József miféle színpadiismeretekre, élményekre tett szert. Ezek,vagy más impulzusok vonzották-e aszínház-hoz, késztethették-e arra, hogydramatikus formába öntse alkotókedvét?Addig is azonban, amíg új tények mást nemmondanak, be kell érnünk azzal, hogyebben az évadban lett színpadi szerzővéLengyel József. Gyors egymásutánban kétszínház is bemutatta egy-egy darabját. Aveszprémi Petőfi Színház OsztovitsLevente és Pethes Györgyközreműködésével színpadra adaptáltaÚjra a kezdet című kisregényét, a TháliaSzínház stúdiója pedig észrevette, hogy adramatikus formában megírt szatíra, aLevelek Arisztophanészhez, szín-padon ismegállja helyét.Újra a kezdetnem egy regény jele<strong>net</strong>ekre tagoltszínpadi változata, hanem új meg-jelenítés,színpadon testet öltő, jelen időbe áthozottlátomás " - írja a veszprémi műsorfüzetben aszerző. Való igaz, hogy Banicza Istvánszínpadra vitt törté<strong>net</strong>e nem azonos mindenrészletében azzal, amit a regénybenolvashattunk. Az eltérés azonban mégsemolyan nagy, hogy merőben új műrőlbeszélhetnénk. Hiszen minden dramatizáláskénytelen számolni a tér és idő színpadmegszabta tőrvényeivel, a korlátozottabbterjedelemmel, és azzal is, hogy a szereplőkmegjelenítése megköveteli az akciókhangsúlyosabbá tételét. Az Újra a kezdetdramatizálásakor is be kellett tar-taniezeket a törvényeket, s ez szükségképpenazzal járt, hogy bizonyos szerepeketelhagyjanak, másokat felerősítsenek.Gyakorlott dramaturgra valló biztonsággaldöntöttek az epikus szerkezet mellett.Banicza az új élet küszöbénvisszaemlékezik mindazokra az eseményekre,szándékait meghatározó élményekre,amelyek jellemét kiformálták, aszocialista jövő iránt támasztott elképzeléseitdeterminálták. A visszaemlékezéslehetővé teszi, hogy a múlt eseményeiközött logikai rend épüljön fel, s hogy akonkrét színtér - Banicza pestiszállodaszobája - a felidézett mozzanatoknakmegfelelően más és másszínhellyé változzék. Így tér és idő szabadkezelésének csak egyetlen kritériumhozkellett igazodnia: Banicza útkereső, belsővívódásához. Mindez azonban együtt-jártazzal, hogy a többi szereplő elvesz-tetteegyéni sorsát. Csak annyit tudunk megróluk, csak annyiban van jelentőségük,amennyit Banicza tudhat róluk, amennyitaz ő sorsához hozzátesznek. Ez amegoldás természetesen visszaüt a hősreis: jelleme a logikus rendteremtésszándékára szűkül. Erősen emlékeztet az„új hullám" járkáló hőseire, akik mindentmegfigyelnek,elraktároznak,újrarendeznek anélkül, hogy az eseményekme<strong>net</strong>ébe cselekvően beavatkoznának.Ilyenformán Banicza Istvánnak nincskonfliktusa, valódi ütközete. Vívódásapszichikai kényszer elsősorban, és csakmásodlagosan morális. Vállalnia kellegész múltját ahhoz, hogy jövőjéneknekivághasson. Ebből a múltból nembűnök terhelik, hanem felelősség súlyanyomja. Felelősség azokért, akik, mint őis, megjárták a koncentrációs táborokpoklát s visszatértek, vagy már soha visszanem térhetnek. Banicza döntése ottkaphatna drámai súlyt, hogy a vívódásokután több dolog közül választva olyan utatjár, amelyen ez a felelősség, múltattudatosításkifejeződik. Sajnos azonban eza mozzanat el-halványodott a színpadiváltozatban. Hősünk most is, mint alágerban is, elfogadja összekötőjeutasítását s azt a munkát, amelyet számáraa mozgalom kijelölt. De mivel a többilehetséges út kellő nyomatékot nemkapott, ez a döntés sem hiánytalanulmeggyőző.Az emlékek súlya azonban tragikainagyságrendű. A nagy reményekre jogo-
Dok to r Sz ak aj tó ( S. T ó t h J ó z s e f) a Ren de ző -b áb uv al Le ng yel J óz se f : L e velek Ariszto ph ané s zh ez cí mű k omé d i á jáb an (T hália S t ú d i ó )sító építész, Trend Richárd halált sóvárgólelki restsége, s az emberi élet-re márképtelen Harkály Ernő életvágya olyanellentét, amely hősünkben kialakíthatja ameggyőződést: az az igazi életmentő, akiaz emberrel együtt az életvágyat is képesmegőrizni. Prenn Ferenc alakjában egyhajdanvolt forradalmár széthullásátszemlélhetjük (aki azonban emberi értékeimiatt mégis rokonszenves marad). Sophialégiesen tiszta alakjában pedig a morálisnagyság képét kapjuk. Ez a lány önkéntvállalta a sárga csillagosok sorsát, mertnem bírta elviselni, hogy az oktalanulgyötörtek ellenében az oktalanul kiváltságosakéletét élje.A színészi megoldások is elsősorbanezeknek az alakoknak az életre keltése-korsikerültek. Joós László az alkatától idegenTrend Richárdot halált hívószenvedélyességgel formálta meg, HorváthLászló Prenn Ferencet sok megértéssel ésszomorúsággal. Czeglédy Sándor Harkálydoktorában több volt a komikus elemannál, hogy ennek az esendő figurának atragikuma szívünkig érjen. A szövegkönyvis mostohán bánt Kenderesi Tiborral,akinek Pokorny Antalt, a lágerbeli illegális pártösszekötőt, amajdani vezető funkcionáriust kellettmegszemélyesítenie. Hideg, nemegyszerfelületes embert tudott csak megmutatni acéltudatosság, a gyors határozni tudáshelyett. Dobos Ildikó Sophiája szerep ésszínészalkat szerencsés találkozásánakhitelességével gazdagodott. A törékeny,sugárzó tekintetű nőalakot azonbannemcsak exteriőrjének lehetőségeivelkeltette életre a színésznő, hanemfeszültségteremtő, visszafogottságávalegyütt szenvedélyes belső alkatával is.Trend Richárdné tragikus sorsát MeszléryJudit jelenítette meg. Játékának fő erősségetiszta, szép dikciója és kifejező arcjátéka.A főszerepet - meghívott vendégként -Szoboszlay Sándor játszotta. Ismét, mintvidéki színpadokon szinte mindig, egyszerűjátékával, intellektuális szerepformálásávalaratott megérdemelt sikert.Pethes György rendezése az egyszerűségre,az indulatok racionális megragadásáratörekedett. Az emlékképek feszültséggelteli atmoszférájánakfelidézésére jó megoldás a hirtelenfelpattanó szállodai szobaajtók mozgatása.Ő t dicséri a játék jó ritmusa is.B o h ó c t r é f a B r o o k mo d o r á b a na Levelek Arisztophanészhez előadásán( lk lá d y L ás zló f el v é t el ei )
- Page 5 and 6: mely Lengyel költői prózájának
- Page 7 and 8: KOLTAI TAMÁSOthello, avagy egy el
- Page 9 and 10: OthelloJago az előadásban mozgék
- Page 11 and 12: gül - Wyspianskinál - a nagyságo
- Page 13 and 14: mintha csak Witkacy legjobban megí
- Page 15: olyan kultúrákban születnek, ame
- Page 19 and 20: temperamentumos figurája sem egysz
- Page 21 and 22: szeti komponáltsága, ugyanakkor a
- Page 23 and 24: len lehetséges út: férjhez menni
- Page 25 and 26: te is. Hunyadkürti István egy per
- Page 27 and 28: társalkotóként hosszasan, minden
- Page 29 and 30: aratott, immár a kísérletezés s
- Page 31 and 32: komplex eszközeit: a vizualitást,
- Page 33 and 34: tragédia, ha elveszíti a biztons
- Page 35 and 36: Kardos (Ráday Imre), Beck (Harsán
- Page 37 and 38: A k o n s z o l i d á c i ó , a z
- Page 39 and 40: négyszemköztFÖLDES ANNAPollytól
- Page 41 and 42: van, az éppen a színészi játék
- Page 43 and 44: MÉSZÁROS TAMÁSEzt kellene megtan
- Page 45 and 46: Ayckbourn: Keresztül-kasul (Vígsz
- Page 47 and 48: nem is éppen vakítóak, az embere
- Page 49 and 50: arcok és maszkokCSERJE ZSUZSAKét