arcok és maszkok - Színház.net

eszélgetésben elhangzik váratlanul egymondat:„fölütötték a vérpadot Eperjespiacán ..." S aztán semmi folytatás, nagycsönd. Még egy-két alkalommal elmondja abaljós mondatot Komoróczy, mindigváratlanul és oda nem illően - furcsafeszültséget keltve. S mikor a harmadikfelvonásban sor kerül végre anagymonológra a Komoróczy-ősről - életeértelme, nagy illúziója, titokzatos mágiájanyer benne megfogalmazást.Az utolsó felvonás groteszkségét, túlzásaitfelnagyítja erősen a rendezés.(Szimbolista, szürrealista elemeket másuttis alkalmaz a játékban.) Komoróczy ágyasejtelmes fehér tüllfelhőkből ereszkedikalá, s körülötte, esküvői fátylakban, újratáncra kelnek a szereplők - a valcereltorzított dallamára. A lidérces álomátvált valóságos játékra. Nelli ésKomoróczy egymásra találása után avőlegény ünnepélyes méltósággal sóhajtja:„Milyen szép is az élet! És milyengyönyörű a szerelem! " - s ezt megismétlika szereplők együtt: egyszer, két-szer,háromszor: áhítatos ünnepélyességgel,kíméletlen gúnnyal és végül kétségbeesettenordítva ...Nem véletlen, hogy nem alakításokrólbeszéltem, hanem az előadás jellemzőpillanatairól. Pedig nagyszerűek voltak aszínészek, akik pontosan és szerényen,mégis sokszínűen szolgálták a rendezőikoncepciót. Emlékezetes Nelli (SzamossyKornélia) fékezhetetlen, konokul egyirányba tartó, mindent elsodró indulata,Lujza (Farkas Ibolya) teljes asszonyi feloldódása,Böske (Illyés Kinga) magávalragadó, ellenállhatatlan szenvedélyességeés Lohinszky Loránd nevetséges,megrendítő, félelmetes Komoróczyja.Barta Lajos: Szerelem (Marosvásárhelyi ÁllamiSzínház)Rendezte: Harag György, díszlet és jel-mez:Florica Maluranu és Kölönte Zsolt.Szereplők: Gyarmati István, Szabó Duci,Szamossy Kornélia, Farkas Ibolya, Illyés Kinga,Mende Gaby, Ferenczy Csongor, Bodó Zoltán,Lohinszky Loránd, Bartos Ede.Miskolci Nemzeti SzínházRendezte: Jurka László, díszlet: WegenastRóbert, jelmez: Greguss Ildikó.Szereplők: Varga Gyula, Kovács Mária,Gyöngyösy Katalin, Balogh Zsuzsa, Péva Ibolya,Szili János, Ábrahám István, Varga Tibor,Markaly Gábor, Somló Mária, Csiszár Nándor,Végh Ferenc, Pintér Ilona.Kaposvári Csiky Gergely SzínházRendezte: Asher Tamás. díszlet: GáspárAndrás, jelmez: Orsós Gyöngyi.Szereplők: Garay József, Mészáros Joli, SzabóIldikó, Réti Erika, Andai Kati, Dánffy Sándor,Kiss István, Hunyadkürti István, Reviczky Gábor,Bárány Erzsébet, Heiser Kálmán, Balázs Andor,Czakó Klára.BARTA ANDRÁSAz önfelszabadítórendezőPályakép-vázlat Giricz MátyásrólHa egyetlen szóval kellene jellemeznemGiricz Mátyás rendezőt (akinek munkájátidestova tizenhét éve ismerem), aztmondanám: céltudatos. Ami az ÉrtelmezőSzótár bővebb kifejtésében annyit jelent:„Valamely célt világosan látó, s ennekmegvalósítására, elérésére határozottantörekvő (személy)".Hogy a most negyvenegy éves szegediigazgató-rendező, a legfiatalabb érdemesművész, milyen célt, célokat tűzött pályájánmaga elé, mennyiben látta őket világosan ésmikor, milyen határozottsággal törekedettelérésükre - arról kíván szólni az ittkövetkező írás. Mind-ezek előtt azonbanállapítsuk meg, hogy lexikális életrajziadatainak látszata el-lenére sem voltkönnyű pályakezdése. Munkásszínjátszóként került a SzínművészetiFőiskolára, majd egyévi hazai tanulás utánnégy év alatt a Szovjet-unióban szerzettrendezői diplomát. A kitűnő iskola utánazonban csak nagy-sokára tudja a tanultakatigazán kamatoztatni. A győri KisfaludySzínházhoz kerül, ahol 1956. március i3-ánGogol Leánynézője a z első rendezése.Nagy része van abban, hogy azellenforradalom után a vidéki színházakközül Győrött indul meg a legkorábban amunka majd politikai és rendezői tevékenységévelaktívan hozzájárul a dunántúliváros színházi életének - koránt-semkönnyű - konszolidálásához. A személyiügyek rengeteg idejét, energiáját lekötik,huszonnégy esztendősen már fő-rendező ésévadonként három-négy rendezés fűződik anevéhez.Újra a tanulás évei következnek.Csakhogy ezúttal „magasabb osztályban": agyakorlatban. A fiatal rendezőkre általábanjellemző erényekkel és hibákkal aszínpadon próbálja ki, alkalmazza ésellenőrzi mindazt, amit a fő-iskolánjavarészt csak elméletben sajátíthatott el.Nagy igyekezettel, elismerést kiváltóambícióval, mindig jó íz-léssel és egyrefejlődő stílusérzékkel számos operettet észenés vígjátékot, köztük ősbemutatókatrendez ( A mosoly országa,Csárdáskirálynő, János vitéz, DankóPista, Ida regénye - Elveszem afeleségem, Az asszony többet keres, Egy éjaz Aranybogárban). Sohasem becsül lesemmilyen feladatot, mindig alaposműgonddal dolgozik, mert tisztában vanazzal, hogy a szakma rutinfogásait is elkell sajátítani ahhoz, hogy később biztonságosanmozogva valósíthassa megegyéni, eredeti elképzeléseit.Főrendezőként sem „halássza el" magánaka legjobb feladatokat, de márévadonként egy-egy rendezésében vagyakárcsak annak egy-egy részletében számotad ígéretes képességeiről. Az utóbbi hétesztendőben színre vitt munkáihoz képestezek persze, csupán a mutálás, ahangkeresés időszakának produktumai, deegyiket sem kell restellnie. Sem az 1957-esVízkeresztet, sem TurgenyevKegyelemkenyéren című szín-művét. És1958-ban a Revizor, 1959-ben a Kormoség, majd a Tizenkét dühös ember, 1960-ban a z Othello, 1961-ben Kornejcsuktól Ahajóraj lázadása, majd 1962-benOsztrovszkij A művésznő és hódolói máraz egyéniség, a sajátos koncepciókibontakozásának jeleit mutatja. Ahogymondani szokás - „jelentkeznek mároroszlánkörmei", de ekkor színházat kellváltoztatnia, és hullámvölgy következikpályáján.A színházépület nélküli egri színigazgatóiévad után a kaposvári színházrendezője, majd 1966-tól a debreceniCsokonai Színház főrendezője. E sokszorn e h é z , egri és kaposvári átmeneti évekalatt is akad azért feljegyezni való.Kaposvárott három Mrożek-egyfelvonásosés Choinski Éjszakai története, az elsődebreceni évadban pedig az Optimistatragédia, Az öreg hölgy látogatása. Mindigvolt ereje az újrakezdéshez. Erős,kommunista elkötelezettségű világnézetialapra épült szakmai biztonsággal, egyénikoncepcióval már „fel volt vértezve", de amegfelelő alkalomra, az igazi nagyviadalra, amikor erejét teljében mutathatjameg, 1967 őszéig várnia kellett. Ekkorkerült a kezébe Kerekes Imre Kapaszkodj,Malvin! című groteszkje, amelynek színrevitele fordulatot hozott pályáján.Malvin, avagy ama bizonyos kanyarÉrdekes színházi pillanat. A rendező, aki ajelentéktelen színművecskéket, zenésjátékokat is alapos, már-már pedánsműgonddal kezelte, de a nagy alkotásokhozmindig némi megilletődöttséggel közeledett,most e tisztesen közepes szín-darab hatásáraegyszerre kinyílik, fel-oldódik. Fantáziájameglódul: szinte