Levelek ArisztophanészhezLengyel József Arisztophanészhez címzettlevelei - fiktív levelek. Nemcsak azért,mert a Vígjáték Atyja aligha válaszolhatnarájuk, hanem azért is, mert a levelekbenfoglalt közlendő - mint az irodalmiepisztolákban mindig - a kor-társakhozszól. Nem a posta vétkes ben-ne, hogy ezeka levelek - bár két évvel ezelőtt kerültekborítékba (akkor jelent meg a könyv) - csakmost érkeztek el a címzetthez, vagyis anézőkhöz.Miért voltunk süketek a nyomtatottváltozatra? Talán azért, mert nem tanultuk,nem szoktuk meg a szabálytalan művekolvasását. A dramatizált szövegrészek csakbetétnek tetszettek a levelek között, alevelek irodalmi intermezzóknak adialógusok szövetében. Az egyikkel aregényhez szokott szem, a másikkal adrámát olvasó nem tudott mit kezdeni.Zavarba ejtett a műfaj, zavarba ejtett aszándék, ellankadt az írott szövegetreprodukálni hivatott fantázia. Így aztánnem vettük a fáradságot, hogy kibogozzuk:miért nehéz szatírát írnia LengyelJózsefnek? Miért is tartja rossznak, hogyegyenlőség helyett egyenlősdirőlbeszélnek? Tényleg Boróka Huba-szerűekekorunk hősei? Igazán a protekcionizmusveszélyezteti a szocialista etikát?Szerencsénkre nem volt ilyen kényel-mes olvasó a Thália Színház, ahol RomhányiLászló rendező és Köves Istvándramaturg olvasta, majd újraolvastaLengyel József szövegkönyvét és vállaltákmindazt, amit a szokatlan műfaj korunkhozcímzett.Természetesen ezt a levelet is „szabványosítani" kellett. Lengyel József sok-felévillanó-vágó játékából ki kellett választaniazt, amit majd a színpadi megformálásegyértelműen követ. Így került középpontbaaz az - olvasva másodrendűnek tartott -motívum, amely Korunk Hősét, aprotekcionizmus lovagját veszi célba.Lengyel Józsefnél azonban nem a protekciótfelhasználó hullámlovas a célpont, hanemmaga az a módszer, amely megszüli, elvvéemeli a protekciót. Így Boróka Hubát nem agyáva szakszervezeti funkcionárius, nem asimulékony jogtanácsos, nem a lánya révénkompromittált hivatali főnök segíti, hanemGéza bácsi, a Boróka család jótevője,Boróka-anyu ágyas-társa. Géza bácsi, akimindenről tud, sőt mindenről előbb tud, akibennfentes, aki a szélfúvást ismeri, de lehet,hogy még a szélfúvás is ő. Egyszóval: Gézabácsi az elvont protekcionizmus. Maga afogalom. De hogyan lehet ezt színpadonmegjeleníteni? Erre talált igen jó megoldástaz eredeti anyagot némiképp átformálószínház. A könyvLengyel József: Újra a kezdet (Veszprémi Petőfi Színház). Banicza István (Szoboszlai Sándor) ésPokorny Antal (Kenderesi Tibor). (MTI Fotó - Kovács Sándor felvétele)alakban megjelent játékhoz jól simulóelőjátékot adoptáltak, Lengyel József egykorábbi novelláját állítva színpadra.A cselekmény ugyanis azzal indul, hogyaz író szatírát szeretne írni, s ehhez kériArisztophanész segítségét. Régebben megírttémái között válogatva próbát tesz Tördekyúr attrakciói című írásával. Ennek hőse azaz állatidomár, aki a világon először nemhasznált sem szöges botot, sem korbácsot.Tördeky azonban módszerét nemvalamilyen humanista meggondolásbólalakította ki. Ezt mondja: „A láthatatlan kisszeget kellett valamivel helyettesíteni. Ittvittem én bele a fokozást, itt kezdődik az éntalálmányom. Az egyiknek nem adni, amásiknak adni? Szó sincs róla! Ha-nem így:az egyiknek akkor is adni, ha közepesenvégzi a mutatványt, de a legjobbnak csakakkor, ha kiválóan csinálta - és akkor semindig. Meghagyni a reményt, dekielégíteni, ohó, csak ritkán. Ez a vicc!Kivételezni! Igazságtalannak lenni! Aztánhirtelen, váratlanul: igazságos leszek!Pontosan akkor, ami-kor az állat mármajdnem beletörődött sorsába. Ilyenkor egysimogatás többet ér egy marék cukornál...Vagy ilyen kombináció: cukrot adni azegyiknek, de csak a másikat simogatni.Állata válogatja. Das Princip:igazságtalannak lenni sokszor, aztánbölcsnek és igazságosnak váratlanul ésritkán. Így maradok az istenük."A megjelenített novellában Buss GyulaTördeky úr. A későbbiek során megformálódószatírában Boróka Huba menedzserét,Géza bácsit alakítja. Mozgásában,gesztusrendszerében igen sokat hozvissza Tördekyből, s már ez elegendőlehetne ahhoz, hogy a két figura között necsak formális, hanem lényegi összefüggéstfedezzünk föl. Ám a szatíra élét félre nemérthetően az „idomármódszerre" kívántákirányítani. Ezért a játékot záró,Arisztophanész óta hagyományoslakomajele<strong>net</strong>ben Géza bácsi megismétli a„nagy alapelvet", a „Das Princip " -et. Ezzela megoldás-sorral egyértelművé tették Gézabácsi funkcióját, és tisztázták a szatíra pontosirányát is.Ezzel összefüggésben a szereplők egészrendszere megvilágosodott, kapcsolatukkövetkezetessé vált. Huba Géza bácsijelenlététől válik kreatúrává, s kettejükilyen kapcsolata mutatja meg, hogy akarrierista léggömböcskék nem pusztánmaguktól röppennek föl, ha-nem attól, hogyközegük van. Anyu
temperamentumos figurája sem egyszerűenérett korú, élni vágyó szépasszony, hanem aprincípiumnak teret adó, azzal frigyre lépőáltalánosabb magatartás.Természetesen csonkítást emlegetnénk,ha pusztán ennek az egyetlen - bár alapvető- gondolatnak a kiemelésé-re szorítkozna aThália Stúdió. Hiszen Lengyel Józsefjátékából számos társa-dalmifogyatékosságra esik kritikusan éles fény.Szerencsés megoldások meg-tartásávalazonban elérte a színpad, hogy ezek akísérő mozzanatok is meg-maradtak, éltek.Különösen jó ötletnek bizonyult az ÁllamiBiztosító hirdetés-szövegének beépítése. Eztöbbek között arra is kitűnő példa, hogy alegelcsépeltebb szóhalmaz is fre<strong>net</strong>ikushumor forrása lehet megfelelő szituációban.S ugyanígy a bohóc-intermezzó történelmiatmoszférát felvillantó alkalmazása.(ró, dramaturg és rendező mellé negyedik„társszerzőnek" sorakozott fel aszínészgárda. Fantázia, ötletgazdagság, ajátszókedv jó közérzete áradt a pergőritmusú előadásból. Buss Gyula Tördeky ésGéza bácsi alakjában társa-dalmi érvényűfigurát jelenített meg. Mögéje rajzolódottegy kikopott menazséria és egycezaromániás vezetési rendszertársadalmunktól idegen, mégis oly ismerősvilága. Nagystílű volt és megvetni való,elegáns és embertelen, világfi és szemét.Dzsentroid pózai és basa-arroganciájanemcsak érzékletessé tették a figurát, devéleményünk határozott kiformálását is jólszolgálták. Anyu naiv-okos személyétHacser Józsa keltette életre, életvidámszexepillel és ordenáré cinizmussal.Nagyasszonyos méltóság és kispolgárianyagiasság jól keveredett játékában.Végvári Tamás Boróka Hubájatelitalálatnak bizonyult A svihák karrieristabőrében - amíg őt nem láttuk - könnyebbvolt elképzelni Harsányi Gábort a társulattagjai közül. A bemutató alkalmával azonbenVégvári elhitette, hogy ez az ő szerepe.Áldott jó kisfiú tudott lenni, naiv és ravasz,simulékony és célratörő, aki elég butuskaahhoz, hogy Géza bácsi nélkül ne tudjonkarriert csinálni. Neki ugyanis olyan remeklépések, mint patrónusának, eszébe semjutnának. De mert Das Princip van, éppenaz ilyen áldott jó, kenyérre kenhető figurákkellenek, hogy mások, a valóban méltóak,idomíthatóak legyenek. Vallai Péter aszakszervezeti funkcionáriust remekkarikírozó készséggel jelenítette meg,Gálvölgyi János több kitűnő epizódéletre keltése mellett legjobbnak Mirzl,Tördeky emberlelkű kutyájának szerepébenbizonyult. Tandori Lajos és Gór-NagyMária kellemesen illeszkedtek azegyüttesbe. Nagy Attila Írója bölcsiróniával, mélyről fakadó ember-szeretettelszólalt meg, az Arisztophanész-szerepetrészben átvállaló Thália alakjában HámoriIldikó dekoratív partnernek bizonyult.Utóirat - szigorúan bizalmasFél esztendővel ezelőtt a SZÍNHÁZszerkesztőségében - nehezen tisztázhatókörülmények között - e sorok írója, segy külső munkatársunk, a LevelekArisztophanészhez rendezője összeszólalkozottegymással. A fiatal rendező -Romhányi László - azt állította, hogy akritikusok értetlenek, oktalanul fölényeskedők,mert nem ismerik azokat azalkotói gyötrelmeket, amelyek árán egydrámából színjáték lesz. E sorok írója pedigamellett kardoskodott, hogy akritikusnak nem feladata megállapítani ésértékelni, hogy milyen tolófájások közepette,hanem, hogy mi született. Miutána személyes sértések szakmai vonatkozásúkörét kimerítettük, abbanmaradtunk, hogy Romhányi László legközelebbi- mondhatnánk, első önálló -rendezését több kritikus szíves közreműködésévelelejétől végig megfigyeljük.Ebből - a kölcsönös fogadkozásokellenére - sem lett semmi. A kritikusokkimaradtak, a színházi szakemberek pedig előadást teremtettek. Hogyan?Ők tudják. Milyen lett az előadás - eztmegírta a kritika, fölényeskedés, értetlenségnélkül. Miért? Mert az előadás jóvolt. Nem azért, mert ismét nem voltak otta kritikusok, hanem, mert ki-ki a magadolgát végezte. Ehhez a vitához ennyi atanulság.Lengyel József : Újra a kezdet (Veszprémi PetőfiSzinház)Rendezte: Pethes György, díszlet: Fehér Miklós,jelmez: Hruby Mária.Szereplők: Szoboszlay Sándor; Kenderesi Tibor,Joós László, Meszléry Judit, Horváth László,Dobos Ildikó, Czeglédy Sándor, Bakody József.Lengyel József: Levelek Arisztophanészhez (TháliaStúdió)Rendezte: Romhányi László, művészeti vezető:Kazimir Károly, díszlet és jelmez: Rajkai György.Szereplők: Nagy Attila, Buss Gyula, VégváriTamás, Hacser Józsa, Hámori Ildikó, Gór-NagyMária, S. Tóth József, Vallai Péter, GálvölgyiJános, Tándor Lajos, Kalocsai Ferenc.NÁNAY ISTVÁNEgyetemi színjátszás- 1974Mi lehet az egyetemi színjátszó együtteseklegfontosabb feladata-célja? Ez a kérdés azáprilis közepén Debrecenben megrendezettháromnapos Országos Egyetemi SzínjátszóFesztivál minden előadásánál akarvaakaratlanulmegfogalmazódott. Mint ahogymegfogalmazódott a két évvel ezelőttiszegedi fesztiválon is (lásd a SZÍNHÁZ1972. júliusi számát). Akárcsak akkor,most sem kaptunk az előadásokat nézveegyértelmű és megnyugtató feleletet.Miért?Az egyetemi színjátszásnak sok tekintetbensajátos szerepe van a színjátszómozgalmon belül. Az értelmiségi lét,magatartás lényege: a nyitottság és a hatniakarás. Értelmiséginek lenni nem-csakannyit, tesz, hogy el kell látni az iskolaivégzettségből adódóan kvalifikáltmunkakört. Hanem elsősorban azt jelenti,hogy az értelmiségi - tanár vagy mérnök,politikus vagy mezőgazdász -környezetének, a körülötte élő emberiközösségnek alakítója, formálója. Ehhez elkell igazodnia a világ, az ember dolgaiban,látnia kell az események, a tettek ésszándékok összefüggését, s a megszerzetttudással gazdagítania kell a közösséget.Ez természetesen csak követelmény. Mintahogy az is csak cél, hogy azok a fiatalok,akik az értelmiségi hivatásra készülnek, azátlagnál jobban érdeklődjenek a köz ügyeiiránt, és legyenek közösségi emberek.A színpad, a pódium éppen azért fontos,mert olyan fórum lehet, amely sűrítvemutatja meg: mi érdekli, izgatja,foglalkoztatja a fiatal egyetemistákat,miről vitatkoznak, milyen gondjaik ésörömeik vannak, miben hisznek, és mibenkételkednek, milyen célokat tűznek magukelé.S - akárcsak két éve, most is - azegyüttesek' jelentős részénél éppen ezhiányzik. Úgy tűnik, jó néhány színjátszócsoportot csak a színházasdi játék érdekel,s nem az a gondolati mag, amelyhezkifejezőeszközként járulhat a színház.Márpedig annak nem sok értelme van,hogy jól-rosszul (inkább rosszul) cs akszínházi produkciót mutassanak be. Aszínház az amatőr együtte-
- Page 5 and 6: mely Lengyel költői prózájának
- Page 7 and 8: KOLTAI TAMÁSOthello, avagy egy el
- Page 9 and 10: OthelloJago az előadásban mozgék
- Page 11 and 12: gül - Wyspianskinál - a nagyságo
- Page 13 and 14: mintha csak Witkacy legjobban megí
- Page 15 and 16: olyan kultúrákban születnek, ame
- Page 17: Dok to r Sz ak aj tó ( S. T ó t h
- Page 21 and 22: szeti komponáltsága, ugyanakkor a
- Page 23 and 24: len lehetséges út: férjhez menni
- Page 25 and 26: te is. Hunyadkürti István egy per
- Page 27 and 28: társalkotóként hosszasan, minden
- Page 29 and 30: aratott, immár a kísérletezés s
- Page 31 and 32: komplex eszközeit: a vizualitást,
- Page 33 and 34: tragédia, ha elveszíti a biztons
- Page 35 and 36: Kardos (Ráday Imre), Beck (Harsán
- Page 37 and 38: A k o n s z o l i d á c i ó , a z
- Page 39 and 40: négyszemköztFÖLDES ANNAPollytól
- Page 41 and 42: van, az éppen a színészi játék
- Page 43 and 44: MÉSZÁROS TAMÁSEzt kellene megtan
- Page 45 and 46: Ayckbourn: Keresztül-kasul (Vígsz
- Page 47 and 48: nem is éppen vakítóak, az embere
- Page 49 and 50: arcok és maszkokCSERJE ZSUZSAKét