12.07.2015 Views

arcok és maszkok - Színház.net

arcok és maszkok - Színház.net

arcok és maszkok - Színház.net

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

világszínházMOLNÁR GÁL PÉTERA megittasult SarahSarah, a megittasult és őrjöngő, nem más,m i nt Sarah Bernhardt (1844-1923), a nagytragika, a századforduló SzentSzörnyetege, Sardou hősnőinek hírneveshírhedettmegelevenítője, az ünnepelt éskörülrajongott magánszínésznő, aki odahagyvaa Comédie Française-t magántársulatotalapít önmagából, bejárja szerepdarabjaivala világot, nadrágszerepetformál Hamletből, rábírja Wilde Oszkárt,hogy francia nyelven megírja számára aSalomét, reichstadti hercegként kétfelvonás között beoson még betegkisunokája ágyához, hogy a lázas Lysyanefölé hajoljon, majd visszasiessen az ifjúherceg lelkes alakjába. Színigazgató.Színháztulajdonos. Maurice fiánaknevével takarózó színidirektor. Mégéletében nevét viseli az egyik legnagyobbpárizsi színház. Elfáradhatatlansikervadász. Az elsők egyike, aki felfedezia reklám és a hírverés sikertermelőfontosságát. Fiát hercegi családba nősíti.Nagymama korában is szerelmi botrányaiakadnak. Szalonjában leopárdokat,oroszlánokat tart. Koporsóban alszik.Tervszerűen terjesztett pletykáival aszínházi üzlet pénztermelését és az érdeklődéshisztériás fölcsigázását állítjaelő. Színészvigéc, aki maradék tehetségénekés nőiségének varázsát árusítja kivilágszerte. És első a színészek között, akifölismeri a film jelentőségét - a színészijáték megörökítése tekintetében: a Filmd'Art nevezetű vállalkozásban eljátsszaleghíresebb szerepeit: a Hamletvívójele<strong>net</strong>ét, a Kaméliás hölgyet, ilymódon kétes és kényes halhatatlanságotbiztosítva önmagának, hiszen máig ellenőrizhetőfilmen rette<strong>net</strong>es színészistílusa. Legendák hősnője a színpadi hősnő,akinek Iábát 1914-ben amputálták, deez nem zavarta abban, hogy tovább játsszaturnéin a Sasfiókot, és maradék lábávalfölugorva színpadra tett karos-székérehörögje a lázas verseket.Nemcsak Sardou szabta alkatára,hangjára - amit még Hugo Victor nevezettel aranyhangnak - a szerepeket, de rendeltés kapott szerepdarabokat Rostand-tól is,közöttük a híres Sasfiókot. Igaz, aComédie-ben eljátszotta aklasszikus repertoárnak szinte egészét:nagy sikereit mégis ezekben a modern-neknevezett, dekadens rémdrámákban aratta.Sarah Bernhardt nevéhez fűződik azonbanMusset Lorenzacciójának első színre viteleis. Szobrokat mintázott. Festett, nemcsupán modellt ült divatos festőknek. Éshogy semmit ki ne hagyjon, amiszóbeszédet kavar körötte: írt is.Emlékiratai valóban sikeresek. De írtszíndarabokat is. Az elsőt A vallomás(L ' aveu) címmel. 1888. március 27-énadták elő az Odéonban, Sarah rendezésében.A premier napján jegyüzérek 400frankot kérnek egy páholyért és 140-et egyzártszékért.És most adjuk át a szót Justh Zsigmondnak,aki Sarah bizalmasa, vitapartnere,csodálója, krónikása, udvaronca,udvarlója egy személyben és A vallomásfőpróbáján negyedmagával ülhet anézőtéren. Miként meséli el Justhnaplójában a darab tartalmát?„Egy tiszt boldog házasságban él nejével,egy kis gyermekük van, ki a darabkezdetén elég komolyan beteg, szerelmijele<strong>net</strong> férj és feleség között, a feleségegyedül maradva keserű szemrehányásokatcsinál magának, hogy el nemmondta férjének azt, hogy gyermeke nemaz övé, bár mindig szerette őt - s csak egypillanatnyi gyengeség eredménye a bébi.E percben a bébit ápoló irgalmas nő-vérrémülten rohan be, hogy a gyermekállapota rosszabbra fordult, s orvosért kellszaladnia.Az anya kétségbeesése, a gyermekbölcsője mellett jajgatni kezd, s hangosan,fel-felcsukló jajgatásban elsírja erkölcsiszenvedését, s az Isten ujját látjagyermeke bajában - a büntető Isten ujját, aférj e percben belép, s hallja akétségbeesett nő vallomását.A férj meg akarja ölni, de előbb megakarja szeretőjének nevét tudni. Az anyanem vall, most becsukja az ajtót, s aztmondja, addig nem ereszti be az orvost agyermekhez, míg be nem valljaszeretőjének nevét.Az asszony tördeli kezét, az orvoskiáltoz az ajtó előtt: »mais on est fou danscette maison de fermer la porte quand lemédecin arrive?« (Hát micsodabolondokháza ez, hogy bezárják az ajtót,amikor megjön az orvos?)Végre az asszony engedve, így kiált fel:ouvrez la porte ŕ - son pčre. (Nyissák ki azajtót az apjának.)Az orvos nem is figyelve rájuk berohana gyermekhez.Explicatio, elle était attaquée entre deuxportes - elle était faible. (Magyarázat:sarokba szorították, rosszul lett.)A férj félig-meddig megérti a helyzetet,s miután a gyermek meghal, a bűnösnekmegbocsájt. "Szükséges Justh szavait kölcsönbe vennia meséhez, különben mai keletű gúnytérezne az olvasó a szavakból.A bűnös asszonyt Sisos kisasszony játszotta,a férjet Paul Mou<strong>net</strong> (a nagyMou<strong>net</strong>-Sully öccse).*Pierre Spivakoff merész gondolattal azelmúlt évben színre vitte a Studio desChamps-Élysées parányi színpadán adarabot A színháztól a becsület mezejéig(Du Théâtre au champ d'honneur) címűmásik, Sarah-írta egyfelvonásossal.A Studio des Champs-Élysées az ötödikemeleten van. A kamaraterem falaitcsillogó aranyporral kevert festékkelalakították át az Art Nouveau modorában.Szabatosabban: az Art Nouveaunak makarikatúraszerű, eltúlzott modorában.Elnyújtott fejű és nyakú, gótikusanextatikus figurák merednek ránk a falakrafestett idegesen szecessziós cirkalmakból,és mindenfelől egy erőteljes arcú,határozottan férfias csontozatú asszonynyerges orral és hatalmas, rúzs-véresajkakkal.Hatalmas, aranytól fuldokló mályvaruhásalak a zsúfolt, lógó kulisszákkalmegtömött parányi színpadon. Széttárjakarjait. Dús gyöngysorok fityegnek szárnyakkénta karokról. Megfordul. Arcát aruha redői eltakarják, mert égnek meresztikezeit. S amikor végre diadalmasanszembenéz közönségével: ott áll egy férfi.Pierre Spivakoff játssza Sarah mindkétszerepét. Nem az átöltözés szín-padisikamlós vígsága, sem annak pót-kebleketigazgató kétes humora hat. Spivakoff egyférfias nőt ábrázol. Egy olyan színésznőt,aki életkorát tekintve meg-lehetősentúljutott görcsösen őrizett szerepkörén, ésakit némileg jogosan tekintettekmúmiának is, travesztitának is. Mintha azelszánt ibsenizmusában Sarah-t módfelettutáló Bernard Shaw kritikája elevenednemeg, az, ahol leírja Sarah londonivendégszereplését: ,,Sarah Bernhardtbanmegvan a kellemes, érett asszony bája, akielkényeztetett és szeszélyes, de ha nagyonjól bánnak vele, akkor a felhőkön áttörőnapfény mosolyával fizet. Ruhái ésgyémántjai, ha

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!