arcok és maszkok - Színház.net

Giricz Mátyás (a charentoni elmegyógyintézet igazgatója) és Körtvélyessy Zsolt (Marat) a Marat halála szegedi előadásábanRendezte: Giricz Mátyás (lklády László felvétele)Egy évad külföldi előjátékkalés három sikerrel„Ma már egy színházi előadás csak akkorjelenthet eseményt, ha mondanivaló-játeredeti formában és eszközzel képesnyújtani " - írja Giricz egyik nyilatkozatában,és ezt a programját most már mindenbemutatóján valóra váltja.Az ember tragédiája gdanski rendezésérőlcsak közvetve szerezhettem értesüléseket,de annyi bizonyos, hogy Giriczezúttal is hű maradt „újrafelfedező "attitűdjéhez. Arra épített, hogy a lengyelközönségnek nincsenek előzetes elképzeléseiMadách művéről, és így szabadonkezelheti a drámát. Legfontosabb újítása,hogy a londoni színt nem múltnak, hanemegykorú jelennek tekinti, amolyan mai Váciutcának, ahol az iparilag fejletttársadalmakra jellemzően jelentkeznek aközösségi és egyéni erkölcsi problémák. AzŰr-jelenetben pedig két űrhajós beszélegymással, míg az eszkimókép azatomrobbanás utáni világot idézi fel.Anélkül, hogy ezt a rendezéstminősíthetnénk, érdeklődéssel várjuk Giriczígéretét, hogy Tragédia-koncepcióját aszegedi színpadon is bemutatja.Új rendezői korszakában (a Macbirdtravesztiától eltekintve) Déry TiborKépzelt riport egy amerikai popfesztiválrólcímű regényének Pós Sándor készítetteszínpadi változatával (PresserGábor zenéje - Adamis Anna versei) nyúltelőször közvetlen mai témához. Ezúttalsem utánozta az ősbemutató, a Vígszínházelőadását, hanem teljesen szuverénértelmezésben és látomással vitte színre aművet, amely egyébként hosszú évek ótaelső zenés rendezése volt. Elgondolásánakkét sarkalatos pontja: ami ebben adrámában történik, az csupán a képzeletjátéka, és Eszter nemcsak rokonszenvünketérdemli meg, hanem bírálatunkra isrászolgál; múlt-béli traumája mellettállhatatlan jelleme és szeszélyesmagatartása is okozója tragédiájának. Ahősnő sorsa a szegedi - a vígszínházitólszövegében is eltérő - előadásban mementómindazoknak, akik sérüléseikre valóhivatkozással elhagyják magukat, és ígysaját romlásuk okozóivá válnak.A színházon belüli játékot GyarmathyÁgnes pregnáns térszínpada, a színháziegyüttes tartózkodási helyének és a képzeletbelijátékhelynek képileg is igen jólsikerült kettéválasztása jelzi, megteremtia közönséggel való közvetlen és közvetettkapcsolat lehetőségeit. Giricz ennek adarab lényegére utaló konstrukciónakalkotói felhasználásával világosan exponáljamondandóját, és következetesen vezetel a végső kifejletig, amikor is Eszterholttestét a képzelt popfesztivál mindenmaradékával együtt egy ponyvában amagasba emelik. A „csomag" erősmegvilágítása egyszerre jelez felmagasztalástés elmarasztalást. ÖsszecsengAdamis Anna szép verssoraival: „Arraszülettünk, hogy napsugárba kapaszkodjunk/ nem baj, hogyha fáj, nem baj,hogyha fáj / arra születtünk, hogy tisztalegyen még a szívünk / s játsszunk mégtovább, játsszunk még tovább." Az előadástólfüggetlenítve talán vitatható ez amegoldás. A végső tiszteletadásnakvalóban különös formája Eszter testének eza fajta eltávolítása; de a színpadi értelmezésegészében mégis hatásos ésmeggyőző: egy emberi sors átélésével egytisztulási, kathartikus folyamatot indít el anézőben.Ami a rendezői pályakép szempontjábólitt még fontos: Giricz ebben az elő-adásbanteljes biztonsággal, érettséggel alkalmazzaés vonja egységbe a színpad