arcok és maszkok - Színház.net

arcok és maszkokCSERJE ZSUZSAKét arc az önáltatásdrámáibólJoxer Daly, a részeges csavargóSivár bérkaszárnya, ahol a Juno és a pávaszomorú sorsú ír proletárasszonya,iszákos, munkakerülő férje, Jack Boyle ésgyerekeik élnek. Ide toppan be gyakran abőbeszédű és részeges Joxer Daly, acsaládfő barátja és hű ivócimborája.Horváth Sándor játssza a József AttilaSzínház előadásában. Szedett-vedett öltözékében,lötyögős nadrágban, rongyospulóverben, nyakán rendetlenül átvetettsálban állít be Junóékhoz ez a furcsa,vidám fickó. A kocsma az otthona. Mindigonnan jön vagy oda megy sietős, nesztelenléptekkel, s szinte mindig ének-szóval.Furcsa dallamot szerzett egy buta kisdalocskához, ezzel jelzi jöttét barátjának.Széles mozdulatokkal, szétterpesztettlábbal jár, örökké mozgó, gesztikuláló kezemindig talál valami foglalatosságot. Boyleéknálviselkedésében állandó riadtság van.Sokszor kidobták már innen. Mindig ügyjön, mintha már menne. Lump,munkakerülő haverja érdekében nagyhandabandát vág le Junónak,hazugságaihoz jó képet akar vágni, dekőzben félelmében úgy reszket, mint anyárfalevél: érzi, hogy ezt a keményasszonyt nem lehet becsapni. NemcsakJunótól fél, mindenkitől reszket.Igazán mosolyogtató, ahogyan a hirtelenmeggazdagodott családhoz beállítvarongyait és magát nézegeti nagy megelégedésselaz új szerzeményű, dekoratívtükörben. Gyermekmódra örül az újbútoroknak, sír örömében, dadog,megtapogatja az új szőnyeget, cimborájanadrágjának anyagát. De Horváth Sándorazt is eljátssza, hogy a lelke mélyén sunyiirigység lapul. Még a mondat közepén ismegakad a csodálkozástól, amikor meglátjaJack új zsebóráját. Viselkedése a szokásosbaráti közvetlenkedésből alázatosraváltozik, a gazdagság iránt érzetttisztelettől és irigységtől. Készségesinasként segíti fel pöffeszkedő barátjára akabátot, a fiatalok előtt meghajol,szolgálatkészen alájátszik mindenkihangulatának, bárki megjegyzésérehelyeslően bólogat, majd szétterpesztettlábbal, hanyagul elveti magát az újkarosszékben, rongyos külseje kihívóan éskirívóan ellensúlyozza a harsány,de elegáns fotel nagyképű előkelőségét.Egyhajtásra megiszik egy üveg sört,sokáig lógatja kezében az üres üveget, ésmialatt Juno és Mary egy finom dalocskáténekelnek, lelkes mosollyal, tátott szájjalfigyel, de közben titokban törelmetlenpillantást vet az üres sörösüvegre. Aztán atöbbiek unszolására ő is belekap egy dalba,megigazítja ruháját (rongyait), behunyjaszemét, és széttárt karral, átszellemültenénekelni kezd. Hangja alig van, s az istökéletesen ha-mis. Amikor megakadéneklés közben, és elfelejti a folytatást,megijed, megnyugtatta gesztusokat tesz avendégek felé, nagy önbizalommal újrakezdi, bár legbelül tudja, fogalma sincs afolytatásról. A családfő verselni kezd, sajátkölteményét mondja, s ő mostelévülhetetlen barátságát bizonyítandó, shogy az össze-tartozás látszatát keltse, aszakaszvégi szavakat, rímeket félhangosandünnyögi. A fiát temetni készülőTankrédné sirámai alig néhány pillanatrazökkentik ki mulatozásából, röviddel utánamár ő sürgeti leghevesebben, hogy lemezttegyenek fel az új gramofonra. A franciaszámot ugyan nagy élvezettel hallgatja, smég mások a zenére figyelnek, néhánysüteményt csen el az asztalról. Sört is iszikhozzá, boldog, ha tarhálhat.Ez az egyik legjellemzőbb tulajdonságaHorváth Sándor Joxerjának: az élősködés.Van egy jelenet az első felvonásban, melyennek a potyaleső csavargónak egészjellemét megvilágítja. Egy alkalmi ebédegész ideje alatt látszólag nagy figyelemmelcsüng barátja szavain, aki éppen ittasanpolitizál - hazáról, ön-érzetről mondközhelybölcsességeket -, s ő ezalatt csakarra figyel, hogyan ehetne minél többet.Egyetértően bólint, gesztikulálva helyesliJack Boyle szavait, aki. egyre jobbanbelemelegszik, s ő ezalatt ügyesmozdulatokkal cseni el az ételt barátjatányérjáról. Néha közbeszól, hogytorkossága ne lepleződjék le, mondvalamit, majd ismét visszagörnyed azasztalra, és mókus módjára majszolja azelcsent falatokat. Gyorsan eszik, mint akíki van éhezve. Egyszer torkán akad amondat (és a falat), megijed, hogy felfedezték„potyázását " , de aztán folytatja azevést, kajánul nevet - megint nem bukottis -, sört is iszik közben, jóízűen, nagykortyokkal.Sunyi, de kedves, felszínes, link csavargóHorváth Sándor Joxerja, akiből azonbangonosz körülmények a benne rejlőlegrosszabb tulajdonságokat hív-hatják elő.Így a harmadik felvonásbanmár a barátját eláruló, rosszindulatú,alattomost látjuk. Amikor megneszeli,hogy a Boyle család gazdagsága csak tévedésvolt, az állítólagos örökségbőlsemmi sincs, eluralkodik rajta a káröröm.Boldogan statisztál a szabónak, akivisszaveszi' Jack újonnan készített ruháját.Kaján örömmel figyeli barátjakétségbeesését, majd néhány perccel később,mint aki, nem tud semmiről, szomszédkíváncsisággaltér vissza a házba, és„felebaráti részvéttel " hallgatja Jackkeserveit. Arcán a kétszínűség félre nemismerhető jegyéi. Később már a régi csibészesmosoly ravasz és aljas vigyorráváltozik rajta. A baj idején nem voltbenne betyárbecsület, ám csődbe jutottcimborájával már ismét szívesen iszikegyütt. Most újra elemében van. A kocsmázásés a régi, megszokott étet visszatérésemegint egyenrangúvá teszi őket.Horváth Sándor emberábrázoló művészetea figura összetettségét érzékelteti:a kedves lumpot és a félelmetes,kiszámíthatatlan, megvásárolható lumpenproletárt.Az „igazi úr" feleségeEgy asszony ül az asztalnál. Fáradt,öregedő, fakó hajú. Vonásai még mindigszépek, nemesek, kifinomultak. Szemeibenmegtört szomorúság, a sokat át-éltekfáradtsága, az eltűrtség keserűsége.Nóra (Koós Olga) az Egy igazi úr című O'Neilldrámában(Kecskeméti Katona József Színház)(Iklády László felv. )