Folyosóról-folyosóra - Az Interdiszciplináris Doktori Iskola ...

A ballada indító egysége a variánsok összességét tekintve a nagy többségtől eltérőmotívumokkal (kantár, szerszám) – az ostorcsapás (zajkeltés) szerepeltetése nélkül jelenítimeg a lólopást. Az elfogatást is elbeszéli, méghozzá ennek látványosság erejét hangsúlyozva:(2. vsz.:) „Utánna mënt Gönc várossa, / Őtöt fogni hogy mëglássa, / Egész város falujival, / Éscsakugyan hadnagyostól.” (Az utolsó sorban a ‛csakugyan’ valószínűleg az ‛ugyancsak’helyett szól.) A vallatás jelenet hiányzik. A 3-as egységben Anna befogatja a lovakat ésfeltéteti az aranyat, de a kocsisnak nem mondja, miért és hová mennek. Azonnal a hadnagyúrnál termünk: 4, őt köszönti Anna. A váltságdíjról nincs szó, hacsak az Annára bőven ömlőbecéző szavak (gyöngymadaram, madárkám, később angyalom) mellett felhangzó‛aranykám’ nem elszólás. (Nem az, de minthogy összecseng az aranyakkal, a balladahallgatóságában felidézheti a szóalak a bizonyára felajánlott kincset is.) Pénz helyett apárbeszéd szövegében Anna Isten áldását kéri-ajánlja a hadnagy úrnak bátyja szabadságáért.Ő pedig a szokásos feltételt szabja. Azonnal következik erre a másik párbeszéd (6-osszerkezeti egység), a bensőséges hangvételű üdvözlettel. Az nem hangzik el, ahogy Annatolmácsolja az iménti egyezkedést, de László reakciójából következik, hogy beszámolt neki.Az érzelmi töltését tekintve szokásos a figyelmeztetés, és némiképp tartalmilag is, amegfogalmazásban azonban különös: „Édës hugom, Fejér Anna, / Ne add hëzzá te magadot! /Szüzességëd ës elromlik, / Ingëmët ës fëlakasztnak. Nincs rím, még betűrím sem, és akasztástemlít! (A dallamtípus változatai között csupán a 18.-ban fordul még ez elő, legtöbbszörfejvesztést jósol magának, gyakran pedig általánosságban említi a megöletését.) 354 Eddig apontig (a 7-es szerkezeti egységig) a tömör szerkesztésmód nem okozottbizonytalanságot, homályt. Itt viszont nagyon hiányzik az 5-ös átvezető,helyszínváltásról tájékoztató egység. Hely és idő ismeretlen, a folytatás ez: „Amintcsëngetnek, pëngetnek: / – Talán az én bátyám viszik! /– Nem a te bátyádot viszik ...” Ha nemismerjük a balladát, itt nem tudnánk hirtelen, mi történik! Ráadásul a magyarázat, a kifogás isszokatlan: katonák masíroznak. A szintén átvezetés nélkül következő 8-as egység elejelegalább ismerős, mivel ismétli a meghitt üdvözlet elejét, és a válaszból kiderül, mi történt.Bátyja halálhírére Anna összeomlik. A legtöbb változatban visszamegy (a szokásos 5-ösösszekötő egység a hallgatóságot is átvezeti) a bíróhoz-tömlöctartóhoz, hogy átkot szórjon afejére: 9. Itt viszont ezt halljuk: „Té’re ese Fehér Anna, / Ugy átkozá Horvát Miklóst”.354 ld. a III. fejezetben a 6-os szerkezeti egység variánsait.117